Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

és szolga 30. Tóvároson kereső 1026, akik közül önálló 279, tisztviselő 26, segéd v. munkás 572, tanonc 104 és szolga 43. Az önálló kisiparosok száma Tatán: 172 és pedig 97 1—2 segéddel dolgozó, 36 3—5-tel, 4 6—10-zel, 2 10—20-szal és 1 20-nál több segéddel dolgozó üzem. Tóvároson a kisiparosok száma 260, 79 1—2 segéderővel, 35 3—5-tel, 8 6—10-zel, 6 11—20-szal és 5 20-nál több segéderővel dolgozik. Nagyobb ipartelepek Tatán: Ganz Dezső téglagyára és cementgyára, Stiebcr Antal ser ét gyára, Kuglmajer Ede mészégető telepe, a Cifra-malom és a Rétimalom. Tóvároson a gróf Esterházy Ferenc göztéglagyára, a Bp.—SzentlörincTatai Cserép- és Téglagyár rt. telepe, Melschmidt Gyula kesztyű- és bőrgyára (glace bőr), Leopold Gyula-féle bőrgyár (sima tehén-, borjú-, talp- és csizmabőr ), Pollák Sándor pokróc-, tarisznya- és szőnyeggyára. A ma már nagynevű ccget Pollák Arthur édesapja, P. Sándor alapította és eleinte halina- és szürposztó készítéssel foglalkozott, később a pokróc- és tarisznyaszövet gyártása is megindult 10—12 munkással. Az üzemet 1900-ban Pollák Arthur modern gépekkel szerelte fel és magamellé vette fivérét, P. Hugót, akik azóta a céget vezetik. 1901-től kezdve a cég bevezette a szőnyeggyártást, és a gyár ma Magyarországon számottevő helyet foglal el ebben az iparágban. A Dunántúli Építőipar rt. faszeg- és parkettgyára, Brüll Ignác fagyapotkészítő üzeme, Csillag J. pezsgőgyára, a Tatatóvárosi Fatelep és Építő Vállalat rt. fürésztelepe, amely 1923-ban alakult és saját, másfél holdas területén működik. A rt. kezdetben csak építőanyagkereskedéssel foglalkozott, azonban 1933-ban cipőfaszeggyárat létesítettek, saját iparvágánnyal, mely ma már egész csonka Magyarország faszegszükségletét képes ellátni. A modernül felszerelt gyár 20 munkást foglalkoztat. A gyár vezetője: Telkes Pál oki. mérnöképítőmester. Tóvároson működik még az Esterházy uradalom vízimalma. Tatán 58, Tóvároson 80 kereskedés bonyolítja le az üzleti forgalmat. Mind a két községnek állandó piaca van. Tatán minden szerdán és szombaton, Tóvároson hétfőn és csütörtökön van hetivásár. Tata évente négyszer országos állat- és kirakodóvásárt tart. Hitelintézetei: a Tata és Tóvárosi Takarékpénztár, amely 1869-ben alakult, a P. K. és a T. É. B. E. tagja, a Magyar Nemzeti Bank mellékhelye. Alaptőke: 200.000 pengő. A község legrégebbi pénzintézete, amely az idén is, mint a múltban, igen szép eredményt ért el, ami az igazgatóság bölcs munkálkodásának érdeme. Dr. Sárvári Sándor iigyv. igazgató, elnök: Szabó György. Igazgatóság: Leopold Ferenc, Lőke Károly, Michl Géza, Molnár Sándor, Nóbel István, dr. Paár Lajos, dr. Sárvári Sándor, Schwartz Jakab, Treisz János, Troykó Béla és dr. Virágh Zsigmond. Felügyelőbizottság: Brüll Ignác, Diósy Gyula, dr. Virágh Elemér. Cégvezető-főkönyvelő: Steblik Sándor, cégvezető-pénztárnok: Popp Béla. Azonkívül a Tata-Tóvárosi Közgazdasági és Iparbank Részvénytársaság, Tata, fiók: Tóváros. Alakult 1906-ban, megalapítója néhai Mihály Béla volt. Foglalkozik a bankszakma minden ágával, vállalata a tatai Révai könyv- és papírkereskedés. Alaptőke: 120.000 pengő. Vezérigazgató: Korpitsch Rezső, a tóvárosi fiók főnöke: Dolowschiák Antal. Igazgatóság: elnök: Kolozsváry Kálmán, alelnök: Dukász Jenő, alelnök: rétalapi Mihály Endre, vezérigazgató: Korpitsch Rezső, Ganz Dezső, Bodroki Ferenc, Balla György, Halmos Antal, Horváth Ernő, Láng Kálmán, Leopold József, Noll Miklós, Nóvák Károly, dr. Troykó Imre, Vali Ferenc. Felügyelőbizottság: dr. Balla János, Szívós Lajos, Horváth Sándor és Láng József. Választmányi tagok száma: 21. Ügyész: dr. Garzuly József. Cégvezető-főkönyvelő: Herczeg László. Tatán van a Tatai Gazdakör Tejszövetkezete, mint az O. M. T. K. tagja. 613