Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

főintéző, ispán: Riesz József. A 2000 k. holdas Harkálypusztán: Róthweil Rezső intéző, a 820 k. holdas Ujszálláspusztán: Fördős József ispán van. Modern gépekkel fölszerelt gazdaság, 100 konvenciós cselédet és időszakonként 60—80 főnyi szakmunkást foglalkoztat; intenzív, belterjes gazdálkodása mintaszerű. Megemlítendő még a Bélapusztai uradalom, amely 1500 holdon terül el, tulajdonosa: dr. Löwinger Vilmos örökösei (Pozsony). Uradalmi intéző: Pru­zsinszky Antal, s.-intéző: Keleti József. A modernül felszerelt uradalom tenyész­állattenyésztéssel foglalkozik, szeszgyára is van, mely évi 1000 hektoliter szeszt termel. Kb. 50 munkást foglalkoztat. Tehenészete hazai piros-tarka és Siemen­thali, sertészete, 2 szőke mangalica. Főleg gabonanemüt és cukorrépát termel. 40 holdon szőlő és 5 holdon nemes gyümölcs, főleg téli fajalmák termelésével foglalkozik. A szönyi ásatási leletek főleg az uradalom területéről valók. A „Klosterneuburgi Kanonok Rend" Pusztaalmás-i gazdasága (Almás­füzitő) 580 kat. holdon terül el. Ebből 414 k. hold szántó, 1 k. hold kert, 46 k. hold rét, 93 k. hold legelő, 8 k. hold erdő, 4 k. hold nádas és 14 k. hold termé­ketlen, földadó alá nem eső terület. Naszály községhez tartozó terület. Inten­zív, belterjes mezőgazdálkodást és állattenyésztést űz. Főleg gabonaféléket és takarmányfélét termel. Állattenyésztése: tehenészet, melyben faj és hazai piros­tarka, túlnyomóan karinthiai és siementhali az uralkodó irány. Sertésállomá­nyában a mangalica. Melegvérű lovakat és csikókat nevel. A gazdaság felelős vezetője: Németh József uradalmi ispán, gazda: Müller Imre. A községben van 10 szatócsüzlet, 1 rőfös-, 5 rövidárus-, 3 tüzelőanyag­kereskedés, 10 kocsma és a „Hangya" Fogyasztási Szövetkezet fiókja. Hitel­intézete a Szőnyi Hitelszövetkezet, az O. K. H. tagja. A község piaca Komá­romban. Helyben évente négyszer országos kirakodó- és állatvásár tartatik. Elemi népoktatásügyét 1 r. kat. elemi iskola 3 tanerővel, 2 ref. elemi, 3 tan­erővel és 3 tanteremben, 1 községi elemi 1 tanteremben, 1 tanítóval, továbbá 1 uradalmi iskola 1 tanítóval látja el. Kulturális egyesülete a Gazdakör; amely nagyatádi Szabó István kezdeményezésére alakult 191 l-ben. Első elnöke: Dobi László közs. bíró, aki azóta is vezeti az ügyeket. A kommunizmus alatti magyar hazafias szellemben való tevékenységéért az egyesületet szüneteltették, az elnö­köt pedig halálra ítélték. Később a Kör megint megkezdte működését, jelenleg 46 tagja van; a Ref. és Kat. Énekkar, a Levente Egyesület és a Futball Club. A jelenlegi modern elvek alapján felszerelt rk. iskola 1909-ben épült gróf Gyürky Viktorné, Nagy Antal kanonok, Schreiter József és neje, valamint az egyház adományaiból. A 3 tantermes 3 tanerős iskolában részben osztott tanítás folyik. A tanulók száma 180 és 80 továbbképzős. Az iskola igazgatója: Jasper Antal kántortanító. * A Ref. Elemi Népiskola az egyház alapításával egyidőben létesült. A mai iskola modern, a kor követelményeinek mindenben megfelel, 2 épületes, 3 tan­termes, 3 tanerős, igazgatója: nemes Tarczy Zoltán ref. tanító. A 156 növendék osztott tanításban részesül, tanítók: Kovács Béla, Kovácsné Sós Adél. Vasútállomása: Szőny, a Budapest—győri fővonal mentén fekszik, hajó­állomása 4 km-re Komáromban. Posta- és távíróhivatal van. Körorvos, 2 oki. szülésznő és gyógyszertár helyben van. Gyógyszertára „Megváltóhoz" címezve, Sütő Béla alapítása 1927-ben, 1936 óta a tulajdonosa: Szeberényi Andor gyógyszerész. Szőny lakossága azelőtt a 4 kilométerre fekvő Komáromból volt kénytelen gyógyszereit beszerezni. Legközelebbi kórháza 50 km-re Győrben. Ivóvizét ásott kutakból nyeri. Artézi kútja nincs. A szőnyi orvosoknak, valamint a Zöld Kereszt hatásos működésének kö­597

Next

/
Oldalképek
Tartalom