Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

latnak körülbelül 100 kat. hold területe van. Ügyeit 10 tagú felügyelőbizottság intézi. A község piaca 18 km-re Tatán van. A Pápa—bánhidai vasútvonal mentén fekszik. Postahivatala helyben. A népoktatást 1 állami elemi iskolában 2 tanteremmel 2 tanerő látja el. A legközelebbi orvos (11 km-nyire) Bokodon lakik, ugyancsak ott van a gyógyszertár is. Kórháza Győrben, 55 km távolságra. A községi szülésznő helyoen lakik. Ivóvize jó, egy artézi kútja is van. Szomód. Kisközség a tatai járásban, a Vértes kies völgyében. Hozzátartozik Ferencmajor és Mária-Magdolna puszta. Szomód első nyomait 1225-ben találjuk Zummuld alakban. 1225-ben II. Endre jóváhagyta Bors Miklós adománylevelét, amelyben Summuld nevű birtokán 2 ekényi szántót, rétet és malmot atyja által alapított borsmonostori apátságnak ajándékozta. Zumold 1364-ben Kont Miklós nádor birtoka. Poss. Zomold 1409-ben részben a tatai vár tartozéka. E várral együtt került Szomód is Zsigmond király birtokába. Ez időben már népes falu, s az ótatai plébánia filiáléja. A mohácsi vész után Szomód is osztozott a tatai várbirtokok sorsával. A török első pusztításait túlélte (1529), mert még 1541-ben is 6 portával szerepelt. 1543-ban történt hadjárat azonban teljesen lakatlanná tette. Tatának a török uralom alóli felszabadítása után magyar reformátusok szállták meg Szomódot (1603—10. körül). Rövid időn belül ref. gyülekezetet alkottak s birtokukba vették a régi kat. templomot, mely a mostani plébánialak helyén állott. Ma is őrzött úrvacsora kehelyben 1620-as évszám van bevésve, ami igazolja az előbb állítottakat. 1699-ben 40 porta után adózott Szomód. Tata az úgynevezett várbirtokokkal együtt 1727-ben gróf Esterházy József tulajdonába került. A buzgó katolikus főúr minden falujában a kat. vallás erősbítését igyekezett előmozdítani. 1750 körül a ref. magyarok mellé rk, vallású svábokat hozatott Württembergből és Szászországból és számukra többször el akarta venni a reformátusok által 150 évig használt régi kat. templomot. Mivel többszöri kísérlete sikertelen maradt, a király parancsszavát vette igénybe s Mária Terézia rendelete 1763-ban vissza is vette az ősrégi kat. templomot. Ugyanebben az évben plébánia is szerveztetett Szomódon. A ref. egyház működése ekkor betiltatott s csak 1784-ben állíttatott helyre. A régi kat. templom azonban olyan rossz állapotban volt, hogy beomlással fenyegetett. A földesúr segítségével a hívők 1775-ben új templomot építettek először csak torony nélkül (tornyot csak az 1832. évi tatarozás alkalmával építettek hozzá). A szomódi r. k. egyházközségből 1928-ban Dunaszentmiklóst kikapcsolták. Szorosan Szomód és Agostyán tartozik ma hatáskörébe. Az egyházközség plébánosa: Grabics Henrik, akinek Szemeter Ferenc káplán segédkezik. A szomódi ref. egyházközség az 1600. évek elején alakult, anyakönyve 1718-tól van vezetve. Az első templom sövényből épült 1670-ban, Sebestyén Dávid lelkész működése alatt. 1886—1889-ig épült fel a mostani templom a hívők közadakozásából. Vörösmarty Károly 1889—1892-ig, majd Nagy Sándor 1892—1904-ig volt lelkész. 1904-től működik Löke Károly esperes-lelkész, akinek Kocsis Sándor segédlelkész segédkezik. A kedvező természeti adottságok a lakosság békés fejlődését mozdították elő. Igen termékeny szántóin híres búzát, nagykiterjedésű szőlőhegyein kitűnő bort termeltek. Tava 8 kerekű malmot hajtott. 591