Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

ellátása. 1936-ban megnyílt a kocsmája is, az üzlet vezetője: Kocsis József Szakképzett kereskedő, italmérő: Pál András. Vasútállomása a Budapest—győri fővonalon vagy Komárom, vagy Szőny. Tatával autóbuszjárat bonyolítja le a közlekedést. Pósta- és távíróállomás helyben. A község belterületén van 3 tanerős, 3 tantermes r. kat. és 2 tanerős, 3 tantermes ref. felekezeti elemi népiskola, Csém- és Tömörd-pusztákon 1—1 tanerős, 1 tantermes r. kat. tanyai elemi iskola. Kulturális egyesületei: a Róm. kat. és Ref. Dalárdák, a Gazdakör, az Iparosok Társasköre, a HONSz. mocsai fiókja, a Polgári Lövészegyesület és az Önkéntes Tűzoltó Testület. A Gazdakörnek, az Iparosok Társaskörének és a Levente-egyesületnek szép könyvtára is van. A r. kat. uradalmi el. népiskola Tömörd-pusztán 47 éve áll fenn a Bencések alapításában. A Szent Benedek-rend tömördpusztai uradalma tartja fenn. 1926-ban épült mai formájában a hozzátartozó tanítói lak. A tanulók száma 50 rendes és 16 ismétlős. Jelenlegi oktatója: Tardos Ilona, akinek elődje Hamar József, míg a legelső tanító Baralovits Gyula volt. A ref. elemi népiskola alapítása az egyház keletkezésével egyidőben történt. Az új iskola 1914-ben épült három tanteremmel, amelyekben az oktatást két tanerő: Könczöl Erzsébet és Rácz Lázár végzik. Fenntartója az egyház. Az iskola keretében működik a ref. Énekkar, melyet a kántor vezet, a ref. Ifj. Egyesület, melynek vezetője a lelkész és a kántor, és a Leánykör, vezetője a tanítónő. Tanítói és ifjúsági könyvtárral rendelkezik, amely a kulturális haladás alapját képezi. Az egyesületek közül az Iparosok Társasköre 1919-ben alakult, belügyminiszteri jóváhagyása 1925-ben történt. Az alapításban részt vettek: f Koczán volt főjegyző, Vigh Antal, Mátyási Lajos, Völöz János, id. Hegedűs Béla, Balog Rezső, id. Molnár Lajos, id. Mészáros János, Hörömpöli Zsigmond, Troli Ferenc, Leitner Zsigmond, Fischer Lajos, Berkes Endre. Taglétszáma 38, azonban 80 tagja is volt a körnek. Elnök: Vigh Antal szabómester, alelnök: v. Pillér József, jegyző: Hegedűs Ignác, könyvtáros: Hegedűs Béla, titkár: Fischer Béla, pénztáros: Völöz János. A kör háznagya: Balogh Imre, aki díjtalanul bocsátja a kör rendelkezésére vendéglőjében lévő egyik termet. Hazafias és kulturális előadásokat rendeznek. A tagok részére 280 kötetes könyvtára van. Itt említjük meg a ,,Mocsai Gazdakör"-t, amely 1931-ben alakult meg, mint a gazdatársadalom régóta nélkülözött kulturális egyesülete. Elnök: Süveg József, alelnök: Flaskán Lajos, pénztáros: Galitz Imre, jegyző: Rácz Lázár tanító. Választmányi tagok száma 12. A gazdasági szakismeretek fejlesztése mellett a tagok hazafias, kulturális, nemzeti szellemben való munkálkodását mozdítja elő. A gazdasági szakismeretek fejlesztésére szakkönyvtár áll a tagok rendelkezésére. Az Önkéntes Tűzoltó Testület 1889-ben alakult. Elnöke: Tóth Jenő fjző, alelnök: Süveg József bíró, pénztáros: Rátz Lázár ref. ig.-tanító, parancsnok: Mayer József aljző, alparancsnok: Berkes Endre, szakaszparancsnok: Völöz János, jegyző: Hegedűs Ignác, s.-tiszt: Marosi István és szertáros: Polgár Kálmán. Tagjainak száma: 36. Egy orvos, három szülésznő, a Stefánia Szövetség védőintézete állanak közegészségügye szolgálatában. A legközelebbi kórház Győrben van (50 km). A község egészségügye általában kielégítőnek mondható, ami főleg a Stefánia Szövetség, és talán elsősorban a község körorvosának, dr. Várady Sándornak az érdeme. A községi orvos segítségére van a csecsemő-védőnő. Az utak portalanítása, egészségügyi ismeretek terjesztése, a szociális viszonyok javítása, a téli kereset biztosítása, a lakásviszonyok javítása teszi majd lehetővé, hogy Mocsa a legegészségesebb községek egyike legyen. 576