Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

Fehőgalla, fiókja: Alsógalla. 1924-ben létesült, a bányamunkások társadalma alapítása, melynek szervezési munkáit főleg a jelenlegi igazgató: Varga József irányította. Igazgatóság: Temesi András, Borbély János, Eibek Imre, Jávorka József, Somlai János bányászok. Felügyelőbizottság: elnök: Tóth József, tagjai: Reiser Mátyás, Kárpiec Albert, Csider János, Frank Mihály. Ügyvezető igazgató: Varga József, elnök: Temesi András. Üzletrész alaptőke: 10.042 P, 10 pengő névértékű üzletrészekben. A Felsögallai Gazdakör 1934-től működik. Elnök: vitéz Varga János, egyben alapító tag is, továbbá Prokl Rezső vaskereskedő, Kiss Vince postamester, Varga Mátyás és Géber János gazdálkodók. Taglétszáma 75. Tb. elnöke: Kabik Ödön főjegyző, könyvtáros: Metz Gáspár, titkár: Varga Mátyás, pénztáros: Lobenwein Antal. A gazdakör fenntartói a tagok, célja a gazdatársadalom érdekeinek megvédése, hazafias szellemű munkálkodás és összetartás. A Felsögallai Hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja, 1894-ben alakult. Jelenlegi vezetősége: elnök: Scheirich János, alelnök: Szám János, pénztáros: Keindl György, könyvelő: Auer Ferenc. Igazg. tagok: Eichardt Antal, Tremmel József, Hamburger Ferenc, Klébesz Gergely, Samberger János, vitéz Varga János. Felügyelőbizottság: Schalkhammer József, Georgi Ferenc, Seregi Jakab, Frank János. Felsőgallához tartozik Csákánypuszta, ahol néhai Lázár Benő bérgazdasága van. Körülbelül 1000 kat. holdon terül el, 2 tagban fekszik, a községtől 4 kin távolságban. 557 k. hold szántó, 365 k. hold erdő, s a többi rét és legelő. Gabonaféléket, kapásnövényeket termel, állattenyésztéssel foglalkozik, főleg tehén, ló, juh és sertés tenyésztésével. A község vágóhídját 1926-ban építették, modern, a mai kor követelményeinek megfelelő mértékben, kis és nagy vágóállatok levágására, melyben évenkint 400 lovat, 400 szarvasmarhát, 360 borjút, 1000—1100 darab sertést vágnak le. A község állategészségügye általában kielégítő. A községben 3 magánorvos működik, a bányatelepen külön orvosok látják el a gyógykezelést. Gyógyszertára helyben van. A szegények ellátására szegényház áll rendelkezésre. Az ivóvizet vízvezeték juttatja a közönséghez. A községnek a közegészségügyi berendezése jó. Azok a betegek, akik otthon nem gyógyíthatók, a tatabányai járványkórházzal történt megállapodás értelmében azonnal bekerülnek a kórházba, a beteg lakását pedig a legtökéletesebb módon fertőtlenítik. A tuberkulózis megbetegedés a múlthoz képest csökkenést mutat, ami egyrészt a higénikus berendezésnek, másrészt a lakosság tisztaságának tudható be. A születések száma az utóbbi 10 évben csökkent. A munkanélküliek és szegények ingyenes orvosi ellátásban részesülnek. Ilyen család kb. 300 van a községben. Gyermely. Kisközség a Vértes hegységben, a tatai járásban. Hozzátartozik Gyarmatpuszta, Gyermelyi szeszgyár és Janicsármajor. Gyermely ősi idők óta lakott hely. Bizonyítják ezt a Gyermely—szomori út mellett feltárt leletek, melyek szerint a két falu területe, legalább is a második kőkorszaktól kezdve, emberi lakóhely. A római uralmat megelőző időkben a keltákkal rokon avariskok törzse lakta e két községet, akikről Kr. u. 79-ben Plinius is megemlékezik. A római uralom idején is népes kolónia lehetett. Némethalála nevű dűlőjében előkelő római család sírboltját ásták ki, melynek feliratos sírköve ma a Nemzeti Muzeumban van. A hagyomány szerint a község nevét a rajta keresztülfolyó csermelytől kapta. Más verziók szerint, mikor a magasfekvésű Szomor községet lakói elhagyni készültek (azért, mert a természet 554