Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

sok tartásával. Díszelnöke: vitéz Böszörményi Ödön főjegyző, elnöke: Szilágyi Miklós, alelnöke: Frank János, pénztáros: Pályi István, jegyző: Stix János. A község kultúrintézménye a Kerkápoly—Bodor Szeretetház, melyet 1910-ben az Országos Protestáns Egyesület alapított, amely Balogh DénesSzeretetházzal kapcsolatosan működik 1915 óta. Szigorúbb nevelési igénylő menhelyi fiúgyermekek nevelésére szolgál. Protestáns részről egyedüli ilynemű intézmény az országban. A szeretetház legfelsőbb vezetése dr. Raffay Sándor és gróf Ráday Gedeon kezében van. A gyermekek nevelését két tanerő látja el, Darvas László tanító, oki. mükertész és Jónás Dániel. A szeretetháznak kertészsegéd képző intézete is van. Kb. 12 hold területen gyümölcs- és konyhakertészet folyik. Ezenkívül a cipész- és szabóiparban nyernek az arravalók szakképzettséget. A növendékek száma 140, ez a létszám állandóan változik. Saját leventeegyesülete van. A szeretetház igazgatója Nagy Kornél ref. lelkész, kormánytanácsos. Gyógyfürdője. Dunaalmás kénes és szénsavas strandfürdője a Vértes- és Gerecse-hegység lábánál, a Budapest—bécsi betonút mellett, Budapesttől 70 km-re közvetlen a Duna partján fekszik. A Vértes-hegység legnyugatibb nyúlványa uralja a környéket. A vidék melegforrásaival és elragadó szépségű környékével oly vonzóerőt gyakorol, hogy az üdülni, pihenni vágyóknak állandó és kedvelt nyaralóhelyévé vált. Bővizű melegforrásai messze vidéken közismertek kénhydrogén és szénsavtartalmuknál fogva. A strandfürdő a vasúti állomással szemben a Duna és a vasúti töltés között, a természetes szépségekben bővelkedő szigeten van. Itt van a természetes melegforrás is, mely percenként 1500 liter 26 fokos kénhydrogénes és szénsavas vízzel táplálja a mesterségesen épített 1000 négyzetméteres hatalmas medencét. Ugyanez a forrás táplálja a külön gyermekmedencét is, ahol a pár éves kicsinyek is veszélytelenül élvezhetik a nyári idény előnyeit. A sziget mellett hömpölyög el a Duna, melynek lankás partja nagyszerű homokstrandot képez. Éghajlata kellemes, enyhe, ózondús. Levegője tiszta, pormentes. Hirtelen hőváltozások, valamint erős szelek a vidéken nincsenek. A kénhidrogénes és szénsavas melegvíz mint fürdő ajánlható csúzos és reumatikus bántalmaknál, utókúraként reconvalescentiánál, szellemi és testi kimerültségnél s főleg szívbajosoknál. A víz szénsavtartalma 6.5%. A hévvíz ivókúraként ajánlható emésztési zavaroknál, gyomorbajosoknál, gyomor- és bélrenyheségnél, gyomorsavtúltengésnél, ideges gyomorbajnál, vese- és hólyagbántalmak'nál. Az ivóvizet a betegek és gyengélkedők részére közvetlen a forrásból Norton-rendszerű szivattyú szolgáltatja. Dunaszentmiklós. Nagyközség a tatai járásban, a Vértes-hegységnek a Dunára lassan leereszkedő egyik kies völgyében, kb. 270 m tgf. magasságban. Dunaszentmiklóson igen sok római emlék jutott napfényre. Több feliratos szarkofág, nagymennyiségű római pénz határozottan arról tesznek tanúságot, hogy a falu jelentős római kolónia volt. A népvándorlás és magyar történelmünk első századaiból semmi bizonyosat nem tudunk a községről. Első írott emlékére 1382-ben bukkannak, amikor Zenth Myklos birtokosa Mihály (aki e falutól nyerte családnevét), akinek felesége Abustiani, Abostyani Anna volt. Az ő birtokukban maradt a falu a török időkig. Mint az egész vidék, 1529-ben Szentmiklós is áldozatul esett a török pusztításnak és lakatlanul maradt a 548