Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

száma 250—300 darab. Évenkint 40—50 darab kos kerül éves vagy kétéves korban értékesítésre, átlag 100 pengős egységáron. Gyapjú kb. kilogrammonként 2 pengős árban adható el. A létszámon felüli állomány legnagyobbrészt hizlalva Franciaországban értékesíttetik. E juhászat az országban a leghíresebbek közé tartozik s tenyészállatokat külföldre is szállít. 4. Sertéstenyésztés. Irány a tisztavérü mangalica. Fő célja: köztenyésztés részére tenyészkanok és kocák nevelése. A létszámon felüli állomány darabonkint 200—220 kg-ra meghízlalva, mint extrém zsírsertés a bécsi és budapesti piacon értékesíttetik. A jelenlegi tenyészet 1899-ben létesült. Törzsállomány: 129—140 darab koca, melyek kétévben háromszor ellenek. Az ellési átlag 6 darab. A tenyésztés gondos állategészségügyi védelemben részesül, az elhullás minimális. Évenkint eladatik 150—160 darab tenyészkan, 80—90 kg-os súlyban, 120—150 pengő egységáron és átlag 100 darab koca 1—1.20 pengős egységáron. A hízó sertésállomány a gazdaságban kilogrammonként 83—94 fillér között értékesül. Évenkint kb. 500 darab sertést hizlalnak. 5. Apró baromfitenyésztés. Az uradalom három év óta kisebb gyöngytyúktenyészetet tart fenn, melynek kizárólagos célja, .hogy a kártevő bogarakat, férgeket pusztítsa. Az állomány 300—350 darab. Az uradalom a gyöngytyúkok munkájával nagyon meg van elégedve és a természetes bogárirtásnak már olyan hírnevet szerzett, hogy az eljárás az országban sokfelé terjed és gyöngytyúktojás igénylést alig tudja kielégíteni. 6. Növénytermelés. A birtok főrendeltetése a különböző állattenyésztési ágak takarmánnyal való ellátása lévén, vetőterve is ez szerint alakul. Az 5322 kat. hold szántóföldi területből 2177 kat. holdon termel mesterséges takarmányt és összesen 3705 kat. holdon takarmányfélét, az abraktakarmányt is beleértve, vagyis a szántóföldi területének 70%-a takarmánytermelés céljaira szolgál. A fennmaradó 30%-ból kb. ezer holdon, azaz 21%-on termel búzát és rozsot és 10%-on fűféléket, lent és egyéb ipari és kereskedelmi növényeket. A gazdaságokban ma már majdnem kivétel nélkül nemesített magvak kerülnek termelésre. Belőlük évenként átlagosan eladásra került kb. 2500 q Bánkúti és Székács-féle búza, 2—300 q Fleischmann-féle rozs, 3—400 q őszi és tavaszi árpa, 3—400 q Székács-féle tavaszi zab, 6—700 q Fleischmann-féle tengeri, 150—200 q takarmányrépamag, 150 q fűmag, 2—300 q expressborsó, 800—1000 q különféle burgonyavetőmag. Az uradalom sok esetben a takarmányozáshoz szükséges abrakféléket — dacára a nagy takarmánytermő területnek — beszerezni kényszerül. Vásárol évenként 10—12 vágón tengerit, 500— 600 q rozsot és kb. 15 vágón gyári abraktakarmányt. A birtokon a legmodernebb talajművelési eljárás folyik, a szántási munkák végzésére rendelkezésre áll 4 darab 30—40 lóerős traktor és egy 16 lóerős gőzeke, azonkívül van az uradalomban 53 négyes ökörfogat és 83 tiszti- és igáslófogat. Az állategészségügyi szolgálatot egy szerződéses állatorvos látja el, akinek az állatkórház áll rendelkezésére. A gazdasághoz tartozik 740 k. hold erdőterület, melynek nagyrésze akácfa, melyből az uradalom saját tüzelőfaszükségletét látja el és 16 k. hold saját szőlője, mely az uradalmi borszükségletet fedezi. Van ezenkívül Bábolnán egy — részben különálló — Növénynemesítő telep, mely a Földművelésügyi Minisztérium közvetlen fenhatósága alá tartozik és egy szaktisztviselő vezetése alatt áll, aki a birtokon folytatott növénynemesítési kísérleteket ellenőrzi. Az uradalomnak van saját malma, napi 80 q őrlő- és 200 q darálóképességgel. Saját pékműhelye napi 20 q kenyérsütésre berendezve. A malomba be 533