Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

A gesztesi járásban a kisbéri és bábolnai ménesbirtokoknak és gróf Esterházy Miklósnak Ászáron van nagyobb szőlője. A vármegye ezen vidékén a szőlők nem síkságon, hanem legtöbb helyen magasabb dombos, hegyes területen vannak. Ilyen területek a neszmélyi Meleges hegy, a dunaszentmiklósi Öreghegy, a szomori Kakukhegy és a tatai Öreghegy, mindenütt úgyszólván 500 m-en felül vannak ültetve a szőlők. Komárom megyében főként fehér borokat szűrnek. Csemegeszőlőt nagyobb mennyiségben csak Ászáron, Kisbéren és Bábolnán termelnek. A borok minősége jónak mondható, a neszmélyi bor a legjobbak közé tartozik az országban. Különösen gróf Zichy Miklós neszmélyi pincéje volt híres. Az 1935-ös szüreti eredmények a következők: A két járásban 43 községben és Komáromban 4273 hold volt szőlővel beültetve. Európai vesszővel 3925, amerikai alanyú oltványokkal 53, amerikai direkt termő vesszővel 294 hold. Ebből még nem termő 193 hold, csemegeszőlőt pedig 78 k. holdon termeltek. Az összes újbor termésből Hl Értéke P Fehér finomabb 1.665 60.400 közönséges v. jobb 10.158 gyenge v. silány 3.570 455.515 Siller finomabb 170 közönséges v. jobb 2.317 121.733 gyenge v. silány 1.645 Vörös finomabb 129 közönséges v. jobb 843 38.538 gyenge v. silány 222 Gyümölcs gyanánt értékesítettek 25.115 P értékben. Az állattenyésztés a vármegyében igen nagy szerepet tölt be. Különösen, lótenyésztése nemcsak országos, de európai viszonylatban is első helyen áll. (A bábolnai és kisbéri állami ménesbirtokok részletes leírását lásd az illető község ismertetésénél.) Komárom vármegye szarvasmarhatenyésztése elég virágzó. A nagy legelőkön svájci és magyar fajtájú gulyák legelnek. Különösen a gesztesi járás községei tűntek ki a szarvasmarhatenyésztéssel, de az itt lévő nagy uradalmak is súlyt helyeztek a szarvasmarhaállomány fokozására és a fajta nemesítésére. Több gazdaság a svájci tehenészetek mintájára rendezte be tejgazdaságát. A bábolnai szimentáli tenyészetet főleg Svájcból importált állatokkal javították. Kisbéren pedig a bonyhádi fajtát tenyésztették. A vaj-, sajt- és tejtermelésre minden nagyobb gazdaság gondot fordít. A kisbirtokosoktól, akiknek csak egy-két tehenük van, a szövetkezetek és tejüzemek vásárolják össze a tejet. 1910 előtt még csak három tejüzem működött Komárom megyében, az 1935-ös adatgyűjtés eredménye pedig már 33 tejüzemet számlált. A tejszövetkezetek tagjainak száma 911, 1403 üzletrésszel. A tejüzemmel bíró község száma a megyében 29. Az üzemekhez beszállított tej mennyisége 3,346.313 liter. A termelőktől beszállított tejért a megyében kifizettek 119.893 pengőt. A beszállított tejmennyiségből 1,237.958 litert lefölöztek, melyből 167.939 liter tejszínt nyertek, a többi 1,070.019 liter pedig a termelőknek lett visszaadva. Ezekből az adatokból azt látjuk, hogy a tejforgalom, illetőleg a tejgazdálkodás igen nagy a vármegyében. A juhtenyésztés ma már nagymértékben visszaesett. Csak egyes közép- és nagybirtokok kultiválják még a juhtenyésztést. 510