Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

A segédszemélyzetnek a 100 önállóhoz viszonyított száma tehát 1890-től napjainkig több mint a kétszeresére emelkedett. A fejlődés iránya azonban nemcsak itt, hanem a munkabeosztás terén beállott változásokban is mutatkozik. A segédszemélyzet egyes kategóriák szerinti megoszlása a következő volt: segítő művezető, tisztviselő családfő előmunkás segédmunkás tanonc szolga 1900-ban 82 401 135 3790 1234 397 1910-ben 151 117 182 5541 1559 644 1910-ben 78 64 96 3243 829 332 1920-ban 99 76 170 2979 820 173 1930-ban 215 94 211 5584 1008 323 A tisztviselőknek különösen az utolsó évtizedben történt tekintélyes meggyarapodása, úgyszintén a segédmunkás kategóriába tartozók számbeli emelkedése is főleg abban a folyamatban találja magyarázatát, amely az iparvállalatok üzemformájának megváltoztatásával, tehát a gépi üzem térhódításával kapcsolatos. Országos viszonylatban ezt a művezetők, előmunkások, valamint a tanoncok számának csökkenésében is érezteti hatását, megyénk iparának fejdését azonban egészségesebbnek mondhatjuk, mert itt a fejlődéssel arányosan minden kategória növekvő létszámot mutat, csupán — mint említettük — a tisztviselő és segédmunkások számának megnövekedésében érezhető erősebben az üzemtechnikai átalakulás. A tulajdonképpeni ipar keresőinek a száma az egyes ipari főcsoportok között Komárom vármegyében 1930-ban a következő megoszlást mutatja: Vas- és fémipar 840 8.5% Gép- és hajógyártás 697 7.0% Kő-, föld-, agyag- és üvegipar 1.718 17.3% Fa- és csontipar 724 7.3% Bőr-, sörte-, szőr- és tollipar 103 1.0% Fonó- és szövőipar 581 5.9% Ruházati ipar 2.068 20.8% Papirosipar 4 0.1% Élelmezési és élvezeti ipar 985 9.9% Vegyészeti ipar 299 3.0% Építőipar 1.384 13.9% Sokszorosító- és műipar 46 0.5% Szállodás-, vendéglős- és kávésipar 464 4.7% Egyéb és külön megnevezés nélküli iparágak 11 0.1% Mint a fentiekből láthatjuk, megyénkben a legnagyobb arányszámmal — megközelítvén az országos 23.6%-ot — a ruházati ipar van képviselve. Míg azonban népességi súly szempontjából országos viszonylatban utána az építőipar következik, itt a kő-, föld-, és üvegipar 17.3%-os arányszámával. Ennek az iparcsoportnak jelentőségét megyénkben élénken demonstrálja az a tény, hogy országos viszonylatban csak 13.5%-ot tesz. Az építőiparban foglalkoztatottak Komárom vármegyében az összes tulajdonképpeni keresőknek szintén tekintélyes, 13.9%-os hányadát teszik. Az 1920 és 30 között eltelt 10 évben a fonó- és szövőipar mellett az építőiparban volt a legerősebb fejlődés, s ez utóbbinak arányszáma megyénkben 1%-kal az országos arányt is meghaladja. Jelentékeny Komárom vármegyében a fa- és csontipar is, amely 7.3%-os hányadosával, a 3.5%-os átlagot szintén jóval felülmúlja. Külön kell megemlékeznünk még a vegyészeti iparról, amely szintén szépen fejlődik az utóbbi 498