Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

katasztrófa azonban megzavarta ezt a folyamatos fejlődést. Hogy milyen csa-r pást mért megyénk iparára, azt a legvilágosabban mutatja az, hogy a mai területen 1910-ben jóval nagyobb volt az iparosok aránya, mint 1920-ban, pedig az 1920-as évben, tehát éppen a népszámlálás idején, igen erős volt az alapítási tevékenység és az országban mindenütt sok új iparvállalat keletkezett. Az iparosodásnak az utolsó tíz évben történt nagymérvű előretörése azonban már itt is erősen érezteti hatását az iparból élő népesség súlynövekedésében. Amíg ugyanis a megye ipari keresőinek és eltartottjainak együttes aránya 1920-ban még 4.3%-kal maradt alatta az országos átlagnak, 1930-ban már 19.8%-ra szökve fel, az országos átlag 21.7%-ával szemben, csak 1.9%-kaI marad le. Az ipar keresőinek száma az iparból élő népesség számához hasonló alakulást mutat. i Nagy-Komárom vm. 1890-ben az ipari keresők száma 9.205 1900-ban „ „ „ „ 10.119 1910-ben „ „ „ „ 12.630 Csonka-Komárom vm. 1910-ben „ „ „ „ 6.795 1920-ban „ „ „ „ 6.783 1930-ban „ „ „ „ 9.941 Az ipari keresők száma 1870-től — amikor 8002 volt — tehát, mint látjuk, az összeomlásig egyenletesen emelkedő irányzatot mutat. Úgy a keresők, mint az összes ipari népesség számának alakulása, de mint a következőkben még látni fogjuk, egyéb tényezők is azt bizonyítják, hogy az iparosodás a legnagyobb arányú az utolsó 1920—30 közötti évtizedben. Az ország kényszerítve volt ebben az időszakban a mezőgazdasági válság, más államok elzárkózása, rossz értékesítési viszonyok következtében ipari termékekből is bizonyos mérvű önellátásra törekedni, ami az ipar erősebb támogatásával járt, de másrészről a konszolidáció helyreálltával egyes iparágakban kétségen kívül meginduló konjunktúra is közrejátszott ebben a nagy lendületű fejlődésben. 1890—1930 között az ipar keresőinek és eltartottjainak aránya a következőkép alakult: Nagy-Komárom vm. 1890-ben 100 keresőre jutott 138 eltartott 1900-ban „ „ „ 143 1910-ben „ „ „ 143 Csonka-Komárom vm. 1910-ben „ „ „ 148 1920-ban „ „ „ 141 1930-ban „ „ „ 137 Az eltartottaknak a keresőkhöz viszonyított aránya az utóbbi időben csökkenőben van, amit azt hisszük nem tévedünk, ha az életviszonyok nehezedésével magyarázunk. Az iparral foglalkozó népességet 1890-től már a népszámlálási statisztika három kategóriára osztotta az iparűzés módjára való tekintettel. A kereső ipari népességet ugyanis a tulajdonképpeni kézmű- és gyáriparral, a házi- és népiparral, végül a vándoriparral foglalkozók szerint külön taglalja. Ilyenformán Komárom vármegye ipari keresői a három főcsoport között a következő megoszlást mutatják: 495