Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

és másfél millió mérő zabot ajánlott fel, amelyből Komárom .vármegyére) 14.436 mérő rozs és 1500 mérő zab esett. Ezenkívül 28.375 frt és 2 krajcár befizetésére is köteleztetett. A vármegyei önkormányzat. A nemzeti alkotmány megvédésének feladata lassan a megyékre hárult. A megyék erőssége abban állt, hogy saját választott tisztviselőivel önkormányzati területet alkotott, és itt olyan középponti kormányrendeletet, mely törvénybe vagy alkotmányba ütközött, a megyei rendek hozzájárulása nélkül végrehajtani nem lehetett. A vármegye tehát az alkotmánynak védőbástyája lett. A szabadságharc előtti megye tisztviselőinek működése felett az ellenőrzést a közgyűlés, a kormány részéről pedig a főispán gyakorolta. Kétféle gyűlés volt: köz- és kisgyűlés. A közgyűléseken a főispán, másodsorban az alispán, míg a kisgyűléseken az alispán elnököltek. A 48 előtti megye tisztikara a következőkből állt: első alispán, másodjaiispán, főjegyző, első aljegyző, másodaljegyző, főügyész, első alügyész, másodalügyész, házifőpénztárnok, hadifőpénztárnok, számvevő, levéltárnok, főhadbiztos, központi biztos, 2 főorvos, 2 mérnök, könyvtárnok, pertárnok. A járásokban 1—1 összesen 4 főszolgabíró, 1—1 összesen 4 első alszolgabíró, 1—1 összesen 4, illetve 8 másod- és harmad-alszoigabíró a melléjük választott 12 esküdttel, 1-—1 összesen 4 járási pénztárnok és 1—1 összesen 4 alorvos. A megyei közgyűlések rendes tárgysorozata a következő volt: 1. A kir. udvari kancellária leiratai és rendeletei közjogi, különböző igazságügyi, gyámgondnokságügyi, birtokperi stb. ügyekben. 2. A nádor és a kerületi helytartótanács rendeletei közönséges közigazgatási és kormányzati ügyekben. 3. Törvényhatóságok átiratai. 4. Küldöttségek jelentései. 5. Nemesi bizonyságlevelek. 6. Tisztviselők jelentései. 7. Kérvényezések. 8. Zárgondnokság elrendelése. 9. Karhatalom elrendelése. 10. Előíntések, ügyvédvallások stb. 11. Ki- és beutalványozások. 12. Be- és kitáblázások. Ezekhez járultak még az országgyűléskor a követek számára szóló utasítások is. Komárom vármegye 1848 előtt négy járásra oszlott: az udvardi, csallóközi, gesztesi és tatai járásokra. A postaállomások száma még igen csekély volt ebben az időben. Útvonalai azonban, amelyeket alább közlünk, jók voltak. A gesztesi járás főbb útvonalai: a bécsi postaút, a győr—fehérvári, a komárom—tatai, a komárom—fehérvári és a komárom—veszprémi kereskedelmi utak. Az udvardi járásban: a sóhordó, a bányavárosokba vezető, a bagota—perbetei, a komárom—-érsekújvári, az udvard—bessenyői, az udvard— érsekújvári és a komárom—zsitvatoroki utak. A tatai járásban a tata—komáromi, a tata—-fehérvári, a tata—almádi és a füzitő—nyergesújfalui utak. Végül a Csallóközben a pozsonyi, a nádszegi és a Győr, valamint Pozsony megyékbe vezető utak voltak a legfontosabbak. A szabadságharc kora. A magyar nemzet dicsőségekben gazdag önvédelmi harca 1848—49-ben a fellázadt nemzetiségek, majd Ausztria és az ennek segítségére siető hatalmas szövetségese: Oroszország ellen ma is megdobogtatja a lelkes magyar ifjúság szívét. Kossuth Lajos, Petőfi Sándor, a márciusi ifjak, a 13 aradi vértanú és a hős honvédek dicső nagy neve örök időkre bevésődött a magyar lelkekbe. Komárom vármegye a magyar szabadságharcban igen fontos szerepet 484