Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

Mohács mezején 1526 augusztus 29-én királyt és csatát vesztett a nemzet. Odaveszett az ország színe-viiága, s Magyarország felett hosszú időkre beborult a mennybolt. Török világ Komárom megyében. A szerencséden mohácsi vész után a királyválasztások nyugtalanították Komárom vármegyét. Szapoiyai János (152ö—1540) és Habsburg Ferdinánd (1526—1564) kuzdelmeben Komárom városa és iáta I. Ferdinánd pártjára áilt, úgy hogy János király kénytelen volt a törökhöz fordulni segítségért. A török seregek 1529-ben léptek először Komárom vármegye röldjére, megszállva Tatát, uesztest és Vitán várát. Ettől az időtől fogva Komárom lett a magyar-török hadműveleteknek a központja. Roggendori Vilmos császári hadvezér, majd később Ungnád, Tornielli és Fotiscus óriási seregei hiába próbálták visszatartani a törököket, 1. herdinánd számára nem termett babér, megye területén egymást követték a kisebb-nagyobb ütközetek s emellett a jc sorsra érdemes lakosságot egyaránt sanyargatták Allan fanatikus fiai és a c> szár gyülevész zsoldosai. Ku.önösen Tata körül folytak elkeseredett harcol vár birtoklásáért, úgy, hogy a vár bástyáin felváltva lobogtatott a szél kétfe sasos császári- és lofarkos török lobogót. A gyenge kezű Miksa (1564—lo/6) utóda Rudolf (1576—1608) alatt kötött becsi béke (1606. június 23.) értelmében Komárom vármegye a magy r király oltalmába került, ue a megye területének rendezése csak a zsitvator )kí béke (1608.) után következett be, e szerint Komárom megye 36 községe fizetett adót a töröknek. Alig enyhült a török nyomás, máris újabb sérelmek érték a megyét azál hogy 11. Mátyás (1608—1619) Komárom és Tata élére idegen nemzetiségű kapitányokat állított. Nem csoda, ha a sok panasszal, sérelemmel telített v megye nagyszámú protestáns népe lelkesedéssel csatlakozott iktári Bethlen Gáuor hajuuihoz. Bethlen Gábor csapatai 1622-ben már Komárom várát ostromolták, de elfoglalni nem tudták, csupán a város égett le teljesen. Sikeresebb volt a felkeiol 1623. évi támadása, amikor az egész Csallóköz birtokukba került. A török-magyar csatározások egyre tovább folytak. Nem sokat haszr alt az 1627-ben és 1644-ben kötött szönyi béke sem, mert a török ezután is épen úgy garázdálkodott, mint addig. Különösen súlyos esztendeje volt a megyén 1644, amikor a megye lakosságát tizedelő, pusztító járvány mellett a török m r talócok is több mint 300 embert fűztek rabláncra. Most már III. Ferdinánd (1637—1657) fia: I. Lipót (1657—1705) ui \kodott. Ebben az időben a török újabb fokozottabb fegyverkezésére Esterh zy Pál, Nádasdy Ferenc és Batthyány Ádám 30.000 főből álló sereget vont ösoze Komáromban. Sajnos, hasztalan volt minden igyekezet, mert Érsekújvár is cs. khamar a török kezébe került és az még a vasvári béke (1664. augusztus 14.) után is török uralom alatt maradt. - A Komárom megyében Huszár Pál prédikátor által gyorsan elterjedt protestantizmus súlyos sérelmeket szenvedett a buzgó katholikus Lipót üldözteti folytán, ami igen nagy elkeseredést szült megyeszerte. Súlyosbította a helyzetet az újból kitört pestis, valamint az elszegényedett népre kirótt óriási adé melynek csak alig 30%-át tudták behajtani a kérlelhetetlen császári biztosok. Templomait és a pozsonyi vésztörvényszék elé hurcolt némely papjait csak az 168l-es országgyűlésen hozott határozat folytán kapta vissza Komárom protestáns népe. Ekkor már népszerű volt Thököly Imre, akinek kurucaihoz 1683-ban örömmel szegődött Komárom vármegye szabadságszerető népe. Kimondhatatlan nagy örömet szerzett a megyének a Sobieski János 478