Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

tek a gazdasági épületek, nemkülönben egy kellemes benyomást keltő kastélyszerű úrilak, benépesültek a nagyméretű istállók; feltörték a gyepet s megkezdődött az a küzdelem, amelynek célja az volt, hogy a homok termővé átalakuljon. Az új tulajdonos rájött arra is, hogy Esztergom megye területén a dunai vízi és a patakmalmokon kívül egyéb nagyteljesítményű malom nincsen, holott egy ilyenre szükség lenne. A malomipar terén már voltak tapasztalatai, mert éppen jó módja révén egyik budapesti nagy malomnak úgyszólván teljes jogú tulajdonosa volt és elhatározta, hogy a gazdaság területén a kínálkozó viszonyoknak megfelelő gőzmalmot építtet. A malom fel is épült és az annak dacára, hogy a budapesti nagy malmok egymásután létesültek, a inai napig is jövedelmező üzemnek bizonyul. Dr. Krausz Izidor, akit azért, mert a közgazdasági élet terén érdemes tevékenységet fejtett ki, I. Ferencz József megyeri előnévvel nemesített és később a Krausz névnek Megyeryre való átváltoztatásához is hozzájárult. A malomalapítás után mezőgazdasági szeszgyárat létesített és a termővé átalakult területnek jelentékeny részén az üzem biztosítása érdekében az úgynevezett szesz-krumli termelést vezette be. A szeszgyár üzemének nem felesleges maradványa a moslék s hogy az veszendőbe ne menjen, a gazdaság berendezkedett a marhahizlalásra is, azonban itt sem volt még megállás, mert akkor, amikor a phylloxera a hegyi szőlőket felemésztette, a birtokterületen szakavatott kezek mintegy 60 kat. holdon homoki szőlőterületet telepítettek. íme így lett életképes a Megyeryféle gazdaság és maradt mindaddig, amig tulajdonosa meg nem halt. Nem volna teljes ez az ismertetés, hogyha említés nélkül hagynók, hogy a gazdaság a világháború alatt külön e célra berendezett sertéshizlalót is létesített, sőt nagyarányú sütőüzemet is fenntartott. Dr. Megyeri Megyery Izidor a gazdaságot 1920-ban bérbe adta. A bérlők: Eckstein és Szokop, a behelyezkedés után megalakították a ,,Dr. Megyery Mezőgazdasági Ipar Részvénytársaságot Kenyérmező" címmel és azt ugyanezen név alatt cégjegyezve vezetik. (Itt megjegyezzük, hogy a Kenyérmező szó használata nem helyes, e helyen Esztergom neve volna a cégjegyzés helyesbítésével használandó. A főszerk.) A gazdaság termő területét a cég a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt-nak adta bérbe, maga pedig tisztán ipari feldolgozásra rendezkedett be. Az ipartelep áll 1 gőzmalomból, 1 mezőgazdasági szeszgyárból és szeszfinomítóból és 1 teljesen modern Frings-berendezésű ecetgyárból. A cég borkereskedésre is berendezkedett. Borpincészete Budafokon van és onnan a bort Ausztriába, Sweizba, Hollandiába és Poroszországba exportálja, míg a belföldön fajborokat hoz forgalomba. Nagyban foglalkozik a cég terménykereskedéssel is. Az ipartelep saját áramfejlesztő teleppel bír és vízí turbinákkal is el van látva. A gőzmalom teljesen modern Seck-berendezésű. Teljesítménye 24 óra alatt 2 vágón. Ellátja a megye és a város termeivényeinek feldolgozását s egyúttal „Tiszavidéki" liszttel is kereskedik. A szeszgyár teljesen előírásszerű. Törzskerete 620 absolut hl. Ebben a saját gabonafélék dolgoztatnak fel. A szeszfinomító az ecetgyár számára szükséges szeszmennyiséget állítja elő. Az ecetgyár, mely teljesen modern Frint-berendezésü, az automatikusan működő erjesztő káddal évente 1400 hl-t termel. A gazdaság főleg takarmányfélék termelésére fekteti a fősúlyt, azonban rozsot is termel. A tehenészet 120 tejelő állattal a megye legnagyobb tehenészete, amely napi 15 hl. tejtermékét részben Esztergom lakosságának, részben a kórházaknak, illetve a katonaságnak szállítja. Az ipartelepen 30 holdon bolgár-kertészet folyik és az itt termelt anyagok részben a város, részben a közeli ipartelepek fogyasztóinak adatnak el. 422