Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

itt talált szláv központok területei, hanem az időközben létesült várakhoz tartozó területek „pagus civitatis"-nak neveztettek, majd pedig „civitatis mega"nak, vagyis a magyar ajkon a medja szó „megá"-ra másult. Ezzel szemben helyet kell adnunk annak az állításnak, hogy a megye szó a honfoglalók által az őshazában használt „mesgye"' szóból származott, amennyiben arra, hogy a törzsek perlekedésének, vagy esetleges összecsapásának eleje vétessék, a területek határainak megjelölésére szükség volt és a megjelölést a mesgyék jelentették. A legelöterületek szélei ugyanis földhányások, vagy árkolások által jelöltettek és az ilyen határjelek neveztettek mesgyéknek. Vizsgáljuk most már, hogy a megyerendszer ősi alapjait hol lehet megtalálni? Tudjuk, hogy szt. István egyházmegyéket létesített és a püspökségek számára birtokokról gondoskodott s hogy ezeknek az egyházmegyéknek központjai bizonyos várak voltak és lettek. A szentistváni egyházmegye adta tehát a sokkal később keletkezett vármegyék eredetét, vagyis a királyi várispánságokból lassanként alakult politikai, közigazgatási és bíráskodó vármegyéket. A magyar királyság és államiság megalapozásáról szóló fejezetünkben máiemlékeztünk a királyi várbirtokokról és itt-ott érintettük azokat a tényeket is, amelyek a politikai vármegyék keletkezésének későbbi alapvetőiül tekintendők, most pedig rátérünk az igazi vármegye létrejövetelének történetére. Itt meg kell jegyeznünk, hogy az egyes vármegyék keletkezése tekintetében Magyarország története nem ad tiszta képet azért, mert a királyi várbirtokok szei vezéséről írott forrásaink nem maradtak és csak olyan oklevelekkel találkozunk, amelyek az egyháztartományokra és az egyházi szervezésre, illetőleg adományozásokra, stb. vonatkoznak.

1 Ezek az oklevelek sem sokasak egyrészt amiatt, hogy kezdetben csak igen ritkán állítottak ki ilyeneket, másrészt, mivel az ilyen nagyfontosságú írások a tatárjárás és a török hódoltság alatt majdnem teljesen megsemmisült hiteles helyi levéltárakkal együtt elpusztultak. Ily körülmények között egyedül azokra az adatokra vagyunk utalva, amelyekkel krónikáink a XlII-ik századtól fogva bizonyos ideig és bizonyos helyzetek és intézkedések tekintetében sokáig részben tényekre, részben következtetésekre utalnak. Ami az esztergomi várispánság keletkezési idejét illeti, nem lehet kétség az iránt, hogy ez volt szt. István idejében a legelső s minden valószínűség szerint utána következtek a többiek. Ama körülmény pedig, hogy Esztergom vármegye területe a Xl-ik században a szervezésnél elsőrendüleg jött tekintetbe, annál bizonyosabb, mert kelet és nyugat között ősidők óta nemcsak fontos hadászati jelentőséggel bírt, hanem a kereskedelmi szempontokat tekintve, az ország legfontosabb központjául bizonyult. Esztergom vármegye neve mindenesetre várának köszönheti eredetét, de hogy a terület mely időben nyerte a várral egyező nevet, legfeljebb következtetjük. IV. Béla idejében jelentkezik a vármegyei törvényszék s minden megyében a bilochusokat négy-négy szolgabíró váltja fel. A vármegyék politikai szereplése. Hazánk történetében a vármegyének politikai szereplése tulajdonképen akkor kezdődött, amikor az Árpádház kihalása után az ősi alkotmányos jogok védelmére és állandó megőrzésére a nemzetellenes idegen királyokkal szemben a nemzetnek be kellett rendezkednie. A legnagyobb erőkifejtésre e tekintetben a Habsburgok uralomra jutásának ideje óta egészen 1914-ig volt szükség, mert I. Ferencz József uralkodásának végéig minden uralkodónak szinte öröklött 1 Eckhardt F.: i. m. 401 1. 45