Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

külseje azt — tekintettel a jövő évben bekövetkező országos Szt. István-ünnepségekre is — megkövetelte, hanem azért is, mert Esztergomban 1935-ben gyengébb földrengés volt és az a belső részek vakolatát erősen megrongálta. A restaurált templom, melyben a főpapi nagymisét dr. Serédi Jusztinián bíbornokhercegprímás pontifikálta, 1937 nov. 7-én adatott át rendeltetésének. A megújítással felmerült költségek összege 40.600 P. A megújítás érdekében dr. Felber Gyula plébános buzgólkodott fáradhatatlanul és egész lelkével csüggött annak sikerén. A templom belsejét Takdts István festőművész végezte s amit végzett, az mesterét dicséri. Az 1903-ban történt felújításkor nyert a templom karrarai fehér márvány főoltárt. Ugyanakkor került a főoltár fölé Vaszary Jánosnak a szentély egész magasságát betöltő gyönyörű oltárképe, amely a szemlélő elé tükrözteti azt a jelenetet, amikor Szt. Péter és Szt. Pál Rómában nyilvánosan keresztelik a népet. Nincs helyünk e kép művészi jellemzésére, azonban annyit mondhatunk, hogy olyan színdús, oly megkapó és olyan közvetlen, hogy a szemlélőnek egész lelkivilágát lebilincseli. Miként fentebb említettük, a templom plébánosa dr. Felber Gyula, Mosony szülöttje (1890), aki a teológiát Esztergomban végezte és a Pázmány Péter tud. egyetem bekebelezett doktora. Felszenteltetett 1915 okt. 28-án. Pályafutását Balassagyarmaton kezdte s ott 1918-ig a főgimnázium hittanára volt, 1918-tól 1933-ig az esztergomi papnevelőben előbb a bölcsészeti, utóbb az egyházjog tanára és 1933-ban Esztergom-belvárosi plébános. Egyébként érseki szentszéki bíró és 1929 óta a plebánosjelöltek vizsgáztató bizottságának tagja, nemkülönben tagja a Szt. István Akadémiának. Irodalmi ember. Önálló munkái: Természeti Istentan stb. Termékeny író úgy az egyházi, mint a társadalmi és közkérdések terén s a helyi lapoknak rendkívül értékes cikkírója. A város közéletében megválasztatása óta megkülönböztetett tisztelet és megbecsülés környezi. Az esztergomi belvárosi plébános mellett két segédlelkész tevékenykedik és pedig Merva László és Kutasi Károly. A róm. kath. egyházközség világi elnöke Etter Ödön, az Esztergomi Takarékpénztár elnök-vezérigazgatója. Az egyház kegyura: Esztergom szab. kir. város közönsége. A plébánia területén a következő kath. jellegű egyesületek működnek: Credo-szövetség, három Mária-kongregáció, Szívgárda, Eucharisztikus gyermekszövetség, Kath. Kör; Belvárosi Kath. Olvasókör és Földmíves Ifjak Egylete, Kath. Legényegylet. Az egyházközség világi feje Etter Ödön. A plébániához kb. 4500 lélek tartozik. A Szentgyörgymezö kerületi róm. kath. plébánia. Falusias jellegű — nemrég restaurált — temploma az 1700-as évek végén a volt község nyugati szélén azon az emelkedésen épült, amelyen a hagyomány szerint a hódoltság idejében török erődítmény állott. A plébánia 1801-ben létesült és legelső lelkésze akkor Najmajer Mihály volt. További plébánosai közül kiváltak f Molnár N. János, később esztergomi prelátus-kanonok, az országgyűlési néppártnak néh. gr. Zichy Jánossal egykori vezére, f Palkovich Victor és fPerger Lajos. Jelenlegi plébánosa dr. Horváth Rudolf. Papi működését 1909-ben Bajnán kezdte, majd Udvardon, később Esztergomban, azután Budapesten folytatta. 1923-ban Amerikába ment s ott Connecticut államban, Bridgeportban volt két éven át segédlelkész, majd Mc Adoo-ban és Troop (Pensilvania) városokban plébános. 1929-ben történt visszatérése után a hontmegyei Bernecebaráti község plébánosa lett és a bíbornok-hercegprímás — mint főkegyúr — 1936-ban a Szentgyörgymező-kerületi plébániára érdemesítette. Irodalmilag is működik. 25* 387