Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene
A szűz Máriáról nevezett Szt. Ferenc-rend Szt. Antal gimnáziuma. Ez az intézet Esztergomban az 1931/32. tanév elejétől működik. A rend tartományfőnöksége ugyanis 1931 febr. 2-án folyamodott gimnázium nyitásának engedélyezése végett. A kultuszminiszter a kérelemnek — minthogy a felállításhoz szükséges épületek rendelkezésre álltak — az engedélyt 556—16/1931. szám alatt megadván, a tartományi főnök U^e/ss J. Rikárd oki. középisk. tanár, rendtagot bízta meg a szervezéssel és az igazgatói teendőkkel. Ugyanazon év folyamán a rendtartomány kormánytanácsa a tanerőket kinevezvén, a gimnázium 1931 őszén az első osztállyal megnyílt. I tt em lítjük meg, hogy a rend eredetileg_reálgimnázium nyitására kért engedélyt és nyilvánossági jogot és így is nyerte, azonban amennyiben az 1934. évi XI. tc. egységes magyar középiskolákat teremtett és minden addigi iskolatípust (gimnázium, reálgimnázium, reáliskola, leánylíceum) eltörölt, azok helyébe megreformált alakban egyszerűen a gimnáziumot (leánygimnázium) állította. A Szt. Ferenc-rend esztergomi gimnáziuma — melyben a rend növendékei és a bennlakók tanulnak — az 1936—37-ben már a VI. osztályt nyitotta meg. Növendékeinek létszáma állandóan évi 270—280 között mozog. A tanulmányi előmenetel 60%-ban elsőrendű, 25%-ban jó, 15%-ban kielégítő. Szép előhaladás mutatkozik a latin nyelvben és meglepő eredményt látunk a német és francia társalgásban. A rend esztergomi nevelőintézete Váczi-Hübschl Kálmán műszaki tanácsos tervei szerint épült, 1935-ben bővült, 1938-ra pedig új szakaszok kiépítésével végleges megoldást nyer a rendi kis szeminárium építése is. Az építkezés tervezésével Váczi-Hübschl Kálmán T— mint esztergomi fiú -— bebizonyította szülővárosa iránti a távolban is élő meleg szeretetét, mert olyat alkotott, ami Esztergomnak maradandólag díszére válik! A nevelőintézet vezetője P. Horváth Péter zárdafőnök, igazgatója P. Nagy Arisztid rektor, oki. középisk. tanár, lelkiigazgató P. Stenger Albert. A gimnázium igazgatója P. We/ss I. Rikárd, tanári testületének tagjai: Bánás Gyula, Burka Kelemen dr., Habetler Ipoly, Hajnal Zénó, Janzsó Jácint, Molnár Illés, Nagy Arisztid, Németh Pius, Szalóczy Pelbárt, Szórády Tibor, Tóth Móric páterek. Világi tanárok: vitéz Bajor Bayer Ágost, Dezsényi László, Gaál Tivadar, Oszlányi Róbert, ifj. Paczolay Imre és Racskó József. Az intézet tanári karában, fenkölt hivatásuk teljesítése mellett, irodalommal a következők foglalkoznak: P. Burka Kelemen dr. rendi kormánytanácsos az Evangélium c. hitszónoklati és a Szent Antal c. hitbuzgalmi lap munkatársa. Rendi elhelyezkedésén kívül az orsz. kath. tanügyi tanács középiskolai szakosztályának tanácsosa és az amerikai National Geographic Societi tagja. Hitszónoki minőségében egyike a rend legkiválóbb tagjainak. — Dezsényi László egyelőre a vidéki lapokban és az Esztergom és Vidéké-ben írja közérdekű és szociális irányú cikkeit; P. Hajnal Zénó az amerikai magyar újságoknak termékeny munkatársa; Oszlányi Róbert szociál-pedagógiai tanulmányaival vesz részt a szakirodalomban és P. Szalóczi Pelbárt munkatársa a Kolozsvárott megjelenő A hírnök c. folyóiratnak, cikkei és ismertetései pedig az Élet, Uj Kor és a Szent Antal c. folyóiratokban látnak napvilágot. A most^emHtetteken kívül kiváló tagja a tanári karnak vitéz Bajor Bayer Ágost festőművész, aki müveivel több budapesti s legutóbb a los-angelesi nemzetközi és a londoni magyar reprezentatív kiállításokon ért el sikereket. Végül teljes elismeréssel emlékezünk az intézetnek lelkes buzgalmú igazgatójáról, P. Weiss I. Rikárdról, aki a világháború viharaiban járta a harcmezőket. Járta életveszélyek között, mint tart. tábori lelkész s mint ilyen, hősi ,363
