Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

Végül megemlítjük, hogy a Szt. Imre-utca végén találjuk az esztergomi református egyházközség templomát és annak telkén a lelkészlakot. Visszatérve a Rákóczi-térre, annak nyugati kiágazásában a Ferenc József-út következik. Ez az útvonal körben fut egészen a prímási palotáig, de közben északnyugat felé belőle ágazik ki a Vár-út, amely a főszékesegyházhoz vezet. A Ferenc József-úton áll a később részletesen említendő Szt. Istvánszálló, továbbá az esztergomi főegyházmegyei emeletes, hatalmas méretű könyvtárépület, az ú. n. Bibliotheca. Ennek során találkozunk a Szt. Vincéről nevezett nővérek zárdájával, amelyben elemi leány és polgári iskolai tanítás folyik. A kitűnően vezetett intézet internátussal is rendelkezik. A Ferenc József-út a zárdánál térré szélesül és annak sarkán áll a volt Érsekvíziváros plébániatemploma, amely hajdan a jézustársasági atyáké volt. Ehhez közvetlenül kapcsolódik a prímási palota, amelyben Magyarország hercegprímása rezideál. A prímási palotának előudvara valóságos gyűjteménye a kelta, római és a későbbi korokból fenmaradt kőemlékeknek, nemkülönben a városból és a várból különböző időkből származó régiségeknek. Magában a palotában az érseki lakosztályon és különböző dísztermeken kívül a következő helyiségeket találjuk: egy fejedelmi berendezésű lakosztályt, amelyben a békeidőben uralkodók voltak elszállásolva és amely jelenleg is magas előkelőségek számára van fenntartva, az érseki könyvtárat, a néh. Simor prímás ritka becsű képgyűjteményét, továbbá a főegyházmegyei múzeumot, amely az Esztergomvidéki Régészeti és Történelmi Társulat múzeumával bővült. Az érseki palotának a Nagydunára néző terrasz-parkja egyike a legszebb kilátást nyújtó helyeknek. A palota alatt a Duna partján találjuk a Serédi-parkot bold. Erzsébet • királyné szobrával. A prímási palotával szemben áll a régi érseki palota, amely jelenleg a jószágigazgatóság, számvevőség és pénztári személyzet elhelyezésére szolgál. Közvetlenül ezen épület mellett van az érsek kegyurasága alatt álló róm. kath. fiúiskola és a vízivárosi plébániaépület, amely egykor a mai plébániatemplom őse volt. Az esztergomi vár fekvéséről már emlékeztünk. A várhegyre két út vezet. Az egyik egy szerpentinút, mely árnyas fák között halad felfelé. Ennek éles fordulóján a Megváltó keresztje áll. Ezt a keresztet báró Kucklander Ferenc hitbuzgó felesége: Trucklin Benigna állíttatta s ez a tény a kereszt aljában levő tábláról olvasható le. A szerpentinút a főszékesegyház körül levő térbe torkollik és elvezet III. Béla árpádházi király feltárt palotájához és Szt. István születési helyéhez, mely Simor prímás alatt kápolnává alakíttatott át. A másik a járművek és népes felvonulások céljára szolgáló úttest, az ú. n. Vár-út, mely éles szögben a jobboldali kanonoki első ház: a főszékesegyházi plébánia mellett fordul, majd a sor végén levő kanonoki háznál újabb fordulót vesz és a parkosított tér közepéig haladva, eléri a főszékesegyházhoz vezető főutat, amely a főszékesegyház előtt térré szélesül. Ezen a téren áll Magyarország Nagyasszonyának Kiss György alkotásában jelentkező gyönyörű szobra, amely mögött már a főszékesegyházhoz érünk. A főszékesegyház létesítésének előzményeiről és azokról az eseményekről, amelyek az 1823-tól 1856-ig folyt építkezés tartama alatt előfordultak, a vármegyéről szóló résznek megfelelő helyén már emlékeztünk, magáról a főtemplomról azonban máshelyütt fogunk ismertetést adni. Amíg a főtemplom a vártérnek e célra rendezett síkján épült, addig a várnak északkelet felé menő része jelentékenyen emelkedik. Ez az emelkedés a régi várnak a legkimagaslóbb része, amelyen kősziklán épült hatalmas bástya áll. Ennek a bástyának déli oldalában fedezték fel annak idején azt a helyiséget, amely kápolnaszerü, csúcsíves boltozatú *erem és amelyről az állíttatik, ,331