Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

míg a Meseritzböl átjött Bonifácz szerzetes a pécsváradi monostor apáti szé-* kére méltattatott. Bonifácz a Dunántúl pogány magyarjainak térítése körül szerzett érdemeket. Felfigyel a külföld. Mór püspök, szt. András és szt. Benedek legendájának írója, megállapítja, hogy akkor, amikor Magyarországban a térítés még a kezdet nehézségeivel küzdött, István királynak a keresztény vallás meghonosítása érdekében történt rendelkezései hirére külföldről sok kánoni pap és szerzetes jelentkezett nálunk. Ezek között volt a francia származású Bonipert, aki érdemei elismeréseül Pécs első püspöke lett és Hilduin félsz, pap, aki Bonipert küldötteképen Fulbert chartresi püspöktől kért újabb térítőket. Szt. Gellért. Ugyanazon időben érkezett hazánkba Gellért, az Urseolo Péter dogé veje: Mauroceni János által alapított és szt. Györgyről elnevezett egyik laguna-szigeti monostor hitbuzgó növendéke, majd a bolognai előkelő iskolák tudományos képzésben részesült tanítványa, illetve a már említett monostornak későbbi apátja, akinek rettenthetlen bátorságát és kiváló képességeit felismervén, István király nemcsak udvarában marasztotta, hanem a serdülő korba jutott Imre herceg nevelésével is megbízta. Amikor Gellért a herceg nevelésével elkészült, a bakonybéli monostorba vonult vissza és ott hét éven át tartózkodott. Az oroszlánosi győzelem hatása alatt jelentkezett István király előtt és egyenesen az követelte, hogy a Tisza—Maros-közi ellenszegülő törzsek térítése haladék nélkül megindíttassék. A király erre nemcsak a térítés irányításával bízta meg, hanem mellé rendelve tíz magyarul már beszélő papot, a marosvári püspökség szervezésével is. Gellért további tevékenységének egyik kiváló eredménye az is, hogy az ősvallás követőivel való érintkezés sikere érdekében mindent elkövetett, hogy az országban a papképzés lehetősége a magyarság fiai számára biztosíttassák. Gellért, miként tudjuk, hitéért és a keresztény vallás terjesztéséért vértanúságot szenvedett és az egyház szentjeinek sorába érdemesíttetett.

1 A magyar nemzet kegyelete emlékezetének külsőségekben is áldozott. így a nevét viselő és Budapest felett kimagasló sziklabérc alatt elragadó környezetben áll hatalmas méretű szobra. Magasra emelt jobbjában ott ragyog a kereszt, amelynek követéséért martír-halált halt. Közel a hegy lábánál levő természetes barlang szikla-kápolnájában az ő kultuszának áldoz az egyház és a hívő sereg .. . Szt. Gellért emlékezete Esztergomban. Az Árpádházi királyok egykori székhelyén, Esztergomban, ahol az ősi várban épült legelső keresztény templom oromzatán Magyarországban először ragyogott fel a Megváltó keresztjének jele és amely helyen a valóban szent életű férfiú élettevékenységének javarésze folyt, szintén él ez a kultusz, jeléül annak, hogy amint a nemzet nem felejtheti hőseit és martírjait, véreztek legyen azok a harcmezőn, avagy a kereszt szolgálatában, azonképen a volt országfőváros közönsége is kötelességének ismeri ezt a kultuszt a lelkekben elmélyíteni! 1 Gellért földi maradványai először a pesti Mária egyházban helyeztettek el, majd az ösvalláshoz ragaszkodók leveretése után Marosvárott temettettek el. 36