Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

1685-ben a török kísérletet tett Esztergom visszafoglalására kb. 60.000 emberrel. Esztergom megsegítésére maga Loitiaringiai Karoly indult. A török augusztus 16-án átkelt a táti mocsáron s másnap reggel a nagy köd felszállta után vették észre, hogy az ellenség alig puskalövésnyire van tőlük. A két sereg között a község mai területén ioiyt le a rendkívül véres ütközet, amelyben a törökök másfélezer, a keresztények 200 embert vesztettek. A táti győzelem a kereszténység diadala lett a pogány felett s az egész keresztény világ örömünnepet ült az ütközet után.

1 A békésebb évek beköszöntésével az esztergomi káptalan rendezte jobbágyai úrbéri viszonyait. Eszerint Tát a Szent István királyról nevezett papnövelde birtoka, szőlőhegye Mogyorós határán van. Bor- és gabonadézsmát ad. Van malma, 2 vízitanyaja. Egy egész telek l aton 6 hold szantóföldoől áll. Az évi cenzus 132 frt., ügyészdíj 5 fri., tőkepénz 7 frt., a malom után 6 Ír t-t fizetnek. 1699-ben 17 jobbágy és zsellér, 1 mészáros, 1 korcsmáros, 1 molnár, 1 pintér és 1 ács lakta a községet; adóalapja 42 ökör, 42 fejőstehén, 3 meddő tehén, 6 ló, 33 harmadfüvü tinó, 32 másodfüvü tinó és 12 disznó, 299 kereszt búza, 33 kereszt árpa, 25 kereszt zab, 17 kereszt köles és 112 akó bor volt. Az esztergomi papnövelde mindjárt a felszabadítás után kisebb kápolnát építtetett. Ennek helyén 1747-ben épült a kegyuraság költségén az első táti templom, melyet 1840-ben a Canonica Visitatio mint szűk, omladozó félben levő épületet említ. Ezen jelentés után építette fel a papnövelde a mai templomot, mely empire stílusú, egyhajós, tágas épület. A lelkipásztori teendőket 1181 után bizonyára a lovagrendbe tartozó pap látta el. A török uralom alatt licenciatus működött Táton, még 1656-ban is. A táti licenciához tartozott Tokod leányegyháza is. A felszabadító háborúk után, amikor újra rendezték az egyházi beosztásokat, Tát mint fiókegyház Doroghoz csatoltatott s ennek kebelében maradt 1919-ig, amikor helyi lelkészséget kapott, melyet 1924-ben emelt a hercegprímás plébániai rangra. A plébánia a régi községháza épületében talált otthonra. A templom és a plébánia közötti térségen levő kisebb emelkedést „Trianoni domb"-nak nevezték el, ennek parkszerűen rendezett központjába épített barlangban van elhelyezve a Magna Domina Hungarorum szobra, előtte pedig a táti Országzászló. Nem messze az országzászlótól van felállítva a hősök szobra Sződy Szilárd szobrászművész alkotása, amelyre a világháborúban elesett 36 táti lakos neve van felvésve, hogy hirdessék vitézségüket a késői utókornak. (Forrás: Adalékok Tát község történetéhez 1936.) A táti róm. kath. egyházközség jelenlegi plébánosa: Kátay Béla, aki a Mátyás-templom plébánosa, helyettese: Koch Róbert. Az egyház kebelében róm. kath. Legényegylet, 904. sz. Molnár János apátról elnevezett cserkészcsapat és Crédó működik. A község lakosainak számal499 (702 férfi és 797 nő), kik 75 %-ban német, 25 %-ban "magyar anyanyelvűek és 1 ref. kivételével valamennyien róm. kath. vallásúak. 344 ház épült a községben, s a lakosság mind a belterületen helyezkedett el. A község kiterjedése 2348 kat. hold, mely művelési ágak szerint megoszlik 1088 kat. hold szántó, 248 kat. hold rét, 63 kat. hold szőlő, 146 kat. hold legelő, 6 kat. hold erdő, 795 kat. hold terméketlen és 2 kat. hold kert között. 3 középbirtokos és 2 50—100 holdas gazdaság kivételével a terület kisés törpebirtokos gazdák kezén (75 kis- 348 törpebirtokos) van. A földműveléssel kapcsolatban állattenyésztése is elég fejlett, közbirtokossági legeltetési társulat is meg van szervezve. 1937-ben 165 lovat, 253 szarvasmarhát, 77 sertést számláltak Táton. A kereskedelmet 10 szatócsüzlet és a Hangya szövetkezet bonyolítja le, amely 1918-ban alakult. Alapítója: Kátay Béla plébános, elnök: Zagarits Ká1 A csata az esztergomi határnak Táttal szomszédos síkján folyt le. ,265