Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

foglalkoztatására 2 óvoda is működik. Az állami óvoda 2 tanerős, a bányavállalati 1 tantermes és 1 tanerős. A sárisápi állami kisdedóvó 1926-ban épült, azelőtt a jelenlegi kántorlakban volt a gyermekek nevelése. Az óvodát államsegéllyel építette a község, de 1926-tól teljesen állami jellegű és azóta 2 állandó óvónő működik. A beírt gyermekek száma átlagosan 180—200. Vezetői Janda Ludovika és Némethné Szabó Ilona 1937 március l-ig. Jelenlegi vezetője Erdélyi Mária. Az óvoda felszerelése hiányos, pótlásra szorul, egyébként modern, higiénikus. Az állami elemi népiskola 1903-ban lett állami intézmény, előzőleg róm. kath. iskola volt. Beírt tanulók száma 567, ebből 416 a rendes, 151 pedig továbbképzős. Első igazgatója Kálmán Károly, jelenlegi 1927-től: Dávid Tamás. Az iskola 6 tantermes, 8 tanerős, felszerelése kielégítő. A tanítás valamikor két nyelven történt, 50 év óta csak magyarul tanítanak. Az intézet vöröskereszt akciójának vezetője Dávid Tamás, aki tanfelügyelői elismerést kapott ezirányú kiváló működéséért, 40 gyermek részére nyújtottak 2-3 fogásos ebédet, a szegénysorsúakat még külön ruhaneművel is ellátták, sőt tankönyvekkel és tanszerekkel segítették. A 60 tagból álló Jézus Szíve Leányai Egyesület vezetője: Jobbágy Tihamérné és a mindenkori káplán. Ifjúsági könyvára 610, tanítói könyvtára 321 kötetből áll. Kulturális és egyéb intézményei a Községi Kultúrház, a Bányamunkások Otthona, a Polgári Lövészegylet, az Iskolai- és a Népkönyvtár. A Sárisápi Önkéntes Tűzoltó Testület 1928-ban létesült, Szoláry Lajos aljegyző alapítása, aki 1933-ig vezette az egyesületet. Jelenlegi vezetője: Laux Antal főjegyző, parancsnok: dr. Kégly László aljegyző, tagok száma 30. A testület 1929-ben a süttői versenyen I. díjat nyert. A község területéhez tartozó Metternich Sándor Klementina hercegnő sárisápi uradalma 590 kat. holdon terül el, melyből 400 kat. hold szántó, 65 kat. hold rét, 26 kat. hold nádas, a többi legelő és terméketlen terület. Gabonaneműt, évelő mesterséges takarmányt és kapásnövényeket termel és állattenyésztéssel foglalkozik. Több állandó és időszaki munkást foglalkoztat. Híres merinó-negretti posztógyapjas juhai az orsz. kiállításon többszörösen I. díjat nyertek, a lovak néhai gróf Sándor Móric gyarmati ménesének nevelései, törzskönyvezett tehenészete van. Az uradalom a község minden jótékony akciójának lelkes támogatója. A község piaca Dorog és Esztergom. Vasútállomása a Dorog—Tokod— Annavölgyibánya—Sárisáp vonalon van, Sárisáp—Annavölgyibánya elnevezéssel (2 km) posta, telefon, távíróállomása van. Körorvos, szülésznő helyben lakik. Legközelebbi közkórház Esztergomban (20 km), gyógyszertára Csolnokon(4.5 km). Ivóvize rossz. Artézikút nincs a községben. Süttő. Nagyközség az esztergomi járásban, a Duna mellett, a Gerecse-hegy aljában. Hozzátartoznak Bikol, Felsővadács, Gerecse, hercegprímási mésztelep. Első okleveles emlékünk Süttő-Sédtőről 1295-ből származik, amikor a Szák nemzetségből származó Sédtövi András birtoka. 1333-ban Sédtövi András eladta itteni birtokát Csór Tamásnak. E család kihaltával 1373-ban visszaszállt a koronára és Zsigmond király 1388-ban koronázása alkalmából az esztergomi érseknek adományozta. A török hódoltság alatt mindvégig lakott helység volt, 1593-ban 6, 1647-ben 21/

2 porta után adózott. Lakosai ref. vallású magyarok voltak, s azt a dombot, amelyen az akkori falu állott még a XIX. század végén is Calvinische-Friedhofnak nevezte a nép. A hagyomány szerint e lakosság ke,262