Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

sabb ismertetésére szolgálhatott. Kenner a Noricum Pann. (100.) munkájában azt állítja, hogy a hely nem Ad lacum felicis, hanem Ad lacum Felicis Veneris azért, hogy a hasonnevű Felicisektől megkülönböztethető legyen. Ezek után áttérünk a városhoz mintegy tíz kilométernyire, a Duna alsó folyása mellett fekvő Pilismarót községre, a volt Ad Herculem castra ismertetésére. Ez a hely a fennmaradt emlékek bizonysága szerint római erősség volt és a Kis-hegyen feküdt. Alakja féltojásdad és keletnyugati iránya körülbelül 400 m hosszban, a nyugati részen mintegy 150 m szélességben és keleti végződésénél pedig közel 30 m széles. A Kis-hegyen épült római tábort Frőhlich Róbert ismertette (Archeológiai Értesítő, 1893. 38—47.). Ezen ismertetés szerint a tábort kőfal vette körül és a benne levő épületek is kőből voltak. Az erődítmény annyiban tér el az ismeretes római táborhelyektől, amelyek rendszerint négyszöget alkottak, hogy vonalaiban követi a fensík alakját. Az építkezés módja a burgusokéval mutat hasonlóságot, tehát ezekkel egyidős s minthogy a földből kikerült téglák a Frigeridus nevet viselik, világos, hogy amennyiben a burgusokat Valentinián császár idejében Valéria tartomány főparancsnoka: Frigeridus építtette, a keletkezési idő tisztázottnak tekinthető. Az Itinerarium és a Notitia szerint az erődítményben dalmát lovasság és egy segédcsapat volt elhelyezve és ez utóbbi Auxilia Herculensia nevet viselt. Ismertetésünk során megemlékeztünk arról, hogy a rómaiak a Duna balpartján őket ért zaklatásokkal szemben végre is tabula rasat csináltak és a quádokat visszaszorítván, a balpartot bizonyos részeiben megerősítették. Ilyen erősséget létesítettek a mai Eszergommal szemben levő és jelenleg cseh uralom alatt álló Párkány község területén Anabum név alatt. Ezt a helyet, amelyet Anarum néven is neveztek, sőt mindkettő helyett az Onabium nevet is használták, Ptolemaeus Anabon és Anaronnak hívja, míg a Notitia Oniabanak írja azzal, hogy abban dalmát lovasság volt elhelyezve. (A. A. C. I. L. III. 537.) Érdekes, hogy a Notitia Oniabumot Aniaummal mondja egyazonosnak és Tatánál fekvőnek. (III. 466., 537.) A párkányi erősség az idők folyamán teljesen elenyészett és belőle még hírmondó sem maradt. Itt említjük meg, hogy a Duna balpartja (a volt párkányi járás területe) állandóbb római helyekkel nem bírt, mert ezt a területet a barbárok lakták. Megjegyezzük még, hogy a Marcus Aurelius császár által a quádok ellen a 175. esztendőben indított hadjárat emlékeként jelentkeznek az említett járás területén a kéméndi és bényi sáncok, amelyek létüket a rómaiaknak köszönhetik azon — most már végleg eloszlatott — feltevéssel szemben, hogy azokat az avarok létesítették. Római emlékek. Habár ismertetésünk során a rómaiak által lakott telepek és erősségek területén felszínre vetődött egykorú leletek egynémelyikét már említettük, szükségesnek tartjuk a nevezetesebbeket lelhelyeik megjelölésével felsorolni. így: Süttőn Fülöp császár (244—249.) korából két mértföldjelző oszlop találtatott. Ezeket felírásuk szerint az ala III. Thrákum Philippiána nevű lovascsapat állította és ez valószínűleg a Lepavista (Piszke) és Crumerum (Nyergesújfalu) között való távolságot jelezhette. Nyergesújfalun a plébánia falához illesztett feliratos kő arról beszél, hogy Antonius Julianus, a germánok Ulpia 5-ik csapatának parancsnoka, ezt a emléket Márk Aurél császár üdvére Neptunnak és a nimpháknak ajánlotta fel. Találtatott itt egy olyan kőemlék is, amelyen egy félhold jelentkezik. Ennek az emléknek az eredetét a község népe a török hódoltság idejéből származtatja, sőt „török-kő"-nek is nevezi, holott a felirat szerint az, aki magát meg nem 26