Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

megoszlik 2 középbirtok, 1 63 holdas, 46 kis- és 129 törpebirtokos között. Három kisiparos, és pedig 1 kőműves és 2 kovács képviselik az ipart; a kereskedelmet pedig 5 szatócsüzlet látja el. Piaca Esztergomban minden szombaton és Dorogon minden szerdán van. Vasútállomása, pósta- és távíróhivatala Tát 4 km távolságra. Az elemi oktatást a két tantermes és két tanerős r. kath. 1870-ben alapított felekezeti elemi iskolában és a vele kapcsolatos általános továbbképzőben nyerik tankötelesei, vezető-tanító: Zengő Péter. Kultúrája előmozdítására a Bányamunkások kultúrháza szolgál. A Stefánia Szövetségnek fiókja van Mogyorósbányán, mely áldásos tevékenységet fejt ki. Legközelebbi gyógyszertár Tokodon, 8 km-re van, ahol a körorvos lakik. Legközelebbi kórház Esztergomban van (14 km). Ivóvize kútvíz, mely nem megfelelő. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a Magyar Turista Egyesület Esztergomi Osztályának mogyorósbányai menedékházát, mely 1928-ban létesült dr. Antóny Béla, akkori esztergomi polgármester alapításában. 600 négyzetméter területen fekvő, erdősséggel, ózondús levegőjű magaslati hely, elsőrendű ivóvízzel. Három szobás, 12 fekvőhelyes, vendéglővel ellátott menedékhely. Nagysáp. Nagyközség az esztergomi járásban, hegyek között, egy kies völgyben, a Sári vagy Sáp patak mellett. Hozzátartozik Domonkospuszta, Kerekdomb és Őrisáp. Első általunk ismert birtokosa a középkorban a Baar- vagy Bár-Kalán nemzetség. Neve 1248-ban szerepel írott okmányban először, amidőn e nemzetségből származó Nana coines Sáp egyötöd részét elcserélte Petus fia Jobbal, annak másutt fekvő birtokáért. 1281-ben is a Baar-Kalán nemzetség birtoka, 1302-ben kívülök a nyúlszigeti apácák is birtokosok. Plébániája szerepel az 1332—37. pápai tizedjegyzékben, tehát ekkor már nagyobb helység lehetett. A középkor utolsó százada és a török idők alatti sorsa ismeretlen. Feltehető, hogy a megszállás alatt mindvégig lakott hely, vagy a felszabadulás után települt újra. 1696-ban Sándor Menyhért esztergomi alispán birtoka, akinek 8 egészés 8 féltelkes jobbágya 288 pozsohyi mérős földet mívelt. Ekkor több szökött jobbágy is lakott a faluban, akiknek vissza kellett térniük a régi földesuraikhoz. Szőlőhegyén 58 kapás-szőlő állott mívelés alatt. 1715-ben 29 jobbágy- és 11 zsellér-család lakta, akik magyar anyanyelvűek és ref. vallásúak voltak. A falun kívü! pusztulásnak indult a r. kat. templom. A közepén ref. imaház állott. A r. kat. vallásúak leányegyháza Bajna filiáléja volt. A ref. lelkészi teendőket a falu jegyzője végezte, akit azonban királyi rendelet eltiltott ebbeli működésétől. 1755 körül báró Sándor Mihály az omladozó kat. templom köveinek felhasználásával szép új templomot építtetett, mivel a katolikusok számban erősen növekedtek. Visziont a ref. imaházat már jóval előbb bezáratta és a vármegye sürgetésére sem/ volt hajlandó megengedni abban az istentiszteletek megtartását. Csak a türfilmi rendelet megjelenése után tudta a ref. egyház működését zavartalanul foljVtatni. Templomot 1777-ben emeltek és tornyot 1785-ben kapott. Iskolájuk is 1 777-től volt. Mai iskolájuk 1785-ben épült és államsegéllyel az elmúlt 1936. évbjen részben renováltatott; s ekkor a nőtanító részére törvényszerű lakóház is épí ttetett. Az egyház jelenlegi lelkésze: László Zsigmond. / A róm. kat. egyház, mint önálló egyház 1923 óta működik, addig Bajnához taMozott. Hozzátartozik most Domonkos, Órisáp és Kerekdombpuszta is. Az ,250