Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

Kisiparosok: 2 kovács, 3 cipész és 1 pék. Piacuk Esztergomban és Dorogon van. Vasútállomása az Annavölgy—sárisápi mellékvonalon fekszik (b km). Utolsó posta és távíró hivatal bajnán. 1 róm. kath. elemi iskola és vele kapcsolatban gazdasági továbbképző áll a népoktatásügy szolgálatában. Az epöli róm. Kath. iSKola 1929-ben épült a kultuszminisztériumtól kapott 25.000 pengő államsegélyből. Felekezeti jenegű, fenntartója a politikai község. Az iskola létesítésében Soltész István plébános és Sztankovits Endre főjegyző szereztek érdemet. Az iskola teljesen modern Klebelsberg-féle, 2 tantermes, 2 tanerős. Az épületben tanítói lakás is van. Építészeti anyaga kő és tégla. Teteje palával fedve. Az iskola felszerelése még kiegészítésre szorul, azonban szép könyvtárral rendelkezik. A mindennapi tanulók száma a legutóbbi tanévben 99, a továbbképzős tanulók száma 53 volt. Az utóbbi időben ez a szám csökkenést mutat. Az iskola kebelében a szívgárda van szervezés alatt, az iskolánkívüli népművelési előadásokban kiveszi részét úgy Horváth Miklós káplán — aki a hitoktatást is végzi —, mint Gaál Gergely Kántortanító és Gaál Gergelyné szül. Farkas Piroska, akik az iskola első tanerői. Körorvos, egészségügyi védőnő, gyógyszertár Bajnán van 3.5 km-re. Szülésznő helyben lakik. Legközelebbi kórház (17 km) Dorogon. A község ivóvize jó. Kesztölc. Kisközség a Pilis-hegy lábánál, a Budapest—bécsi állami út felé kiszélesedő völgyben. A Pilis legmagasabb pontja itt emelkedik ki 720 méterre a tenger felszíne felett. Hozzátartozik Klastrom-puszta. A község neve állítólag germán eredetű. A XII.—XV. századokban Keszthelcz, majd Kesztheolcz alakban fordul elő, ami az elszászi Kásztenholznak felel meg (gesztenyefa). A másik feltevés szerint Claustrum, Kloster, Kostel, szón keresztül kicsinyített alakban használatos Kostelec szláv elnevezéshez is el lehet jutni, ami zárdát, templomocskát jelent. A németek Gesticznek, a tótok Kosztelecnek nevezték még a mult század közepén is. Kesztölc jóval a honfoglalás előtt a kelták által lakott hely. A rómaiak is alapíthattak itt kolóniát, amely feltevést igazolni látszik az a körülmény, hogy az acquincumi főút mögött feküdt és több római feliratú téglát találtak közel a községhez. Mai nevén 1075-ben fordul elő először, amikor I. Géza a garamszentbenedeki apátságnak itt hét szőlőt és 5 vincellért adományozott. Ezen birtok közelében volt a Pálos-rend kolostora, melynek emlékét a mai Klastrom-puszta őrizte meg. Állítólag ebben a kolostorban temették el Gertrudot, II. Endre hitvesét. 1294-ben III. Endre diplomájában Kesztelen néven fordul elő. 1304ben az esztergomi káptalan Kesztelch-i birtokáról van említés, de a káptalan erre vonatkozó bizonyító okmányai elvesztek Vencel cseh király betörése alkalmával. Albert király erősítette meg 1439-ben a káptalant itteni birtokában, melyhez ezidőben Nyír elnevezésű puszta is tartozott. 1397-ben önálló plébániájáról találunk följegyzést. A lelkészi teendőket minden valószínűség szerint a Pálosok látták el. A középkorban a község Pilis megye kiegészítő része volt s csak 1593 óta számítják Esztergom megyéhez. A XVI. század elején az esztergomi "Káptalan megszerzi a garamszentbenedeki apátság itteni birtokát is s meg is tartotta mindvégig. A török megszállás alatt is lakott hely, mint hódolt község az esztergomi szandzsákhoz tartozott és 1547-ben 12, 1576-ban 4 házzal szerepelt a defterekben. 1593-ban adóalapja 10 porta volt (magyar részről). 1715-ben 13, 1720-ban 26 magyar jobbágy-család lakta; 1732-ben 12 egésztelkes jobbágy és 7 zsellér. Ezidőtájban tótok telepedtek 242;