Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

1 tót anyanyelvű kivételével valamennyien magyarok. Egyházi tekintetben 977 lakos a r. kat., 217-en a ref., 2-en a g. kat. 7-en az ág. ev., 20-an az izr. vallás követői. A lakosság 316 házban belterületen lakik, külterületen csak 1 ház épült. A népesség fő kereseti forrása a földművelés. Dömös területe 4165 k. hold, melyből 688 h. szántó, 12 h. rét, 2 h. szőlő, 80 h. legelő, 3056 h. erdő, 55 h. kert. 272 h. földadó alá nem eső terület. Birtoknagyság szerint a határ: 1 nagybirtokra (3050 hold), 1 középbirtokra (338 hold), 38 kisbirtokra (369 h. össz. ter.) és 347 egy-két holdas törpebirtokra tagozódik. Minden gazda egyben gyümölcstemelő is, főleg földieper, alma, körte, szilva terem sok. Állattenyésztés terén a szarvasmarhatenyésztés intenzívebb. 1937-ben 67 ló, 217 szarvasmarha, 186 sertés, 45 kecske volt az állatállománya. Helyben vásárokat nem tartanak Esztergomba, Pilismarótra, a környező falvakba és részben Budapestre piacoznak. Budapest—szobi vasútvonalon Dömösi-átkelés elnevezéssel vasútállomása, valamint dunai hajóállomása van. Posta- és telefonállomása helyben. Kisiparosainak száma 48, melyek közül 4 vendéglős, 3 borbély, 7 kőműves, 1 ács, 3 bognár, 1 kádár, 4 kovács, 7 cipész, 3 asztalos, 1 edényfoltozó, 5 hentes, 2 pék, 1 szabó, 1 szíjgyártó, 4 penziós, 1 szódavízgyártó. Nagyobb ipari üzem nincs Dömösön. A kereskedések száma 9, 5 vegyes- és 4 tüzifakereskedés. Az elemi oktatást 1 ref. és 1 rk. felekezeti iskola látja el. A római katolikus iskola 1736 óta van s a jelenlegi épületben 1812 óta folyik rendszeresen a tanítás. Az iskola céljaira a főkáptalan adományozta az épületet. A 2 tanteremből álló épületben 2 tanerő oktatja a növendékeket. Az iskola fenntartója az egyházközség, melynek világi elnöke: Dittert Gyula főkáptalani erdőmérnök. A református iskola az 1800-as évek elején létesült. A mai épület 1912-ben épült 1 tantermes, 1 tanerős iskola, melynek vezetője Kovács Dániel. A beírt növendékek száma átlagosan 20—25. A község kulturális egyesülete a róm. kat. ifjúsági egyesület, amely jelenleg 30 tagból áll.Célja vallásos, hazafias szellemben való működés és a kultúra fejlesztése. Elnöke: dr. Mertán János esperes-plébános. A községben működő dömösi úrbéresek közbirtokossága a tagosítás után alakult meg. Célja a gazdatársadalom állatainak legelővel való ellátása, valamint az erdőről való gondoskodás. Elnöke: Kladek Imre községi bíró, alelnök: vitéz Fabi János, pénztáros: Cseh Péter, jegyző: Kovács Dániel ref. ig.-tanító. Az egyesület ügyeit 6 tanácstag intézi. A legelő és az erdő 346 kat. holdon terül el. Körorvos Pilismaróton, 3.6 km-re, szülésznő helyben lakik. A Stefánia Szövetség fiókja 1 védőnővel működik a községben. Legközelebbi gyógyszertár Pilismaróton, kórház Esztergomban, 17 km-re van. Az ivóvízellátás ásott kutakból történik, amelyek vize nem a legjobb. Az egészséges jó ivóvizet két forrásból nyerik. Epöl. Kisközség az esztergomi járásban, a megye déli részén. Éppel, Epör az esztergomi főkáptalan ősi birtoka, melynek egy részét 1270-ben vétel útján szerezte meg, másik része Erzsébet királyné, V. István neje adománya révén került tulajdonába. A főkáptalan birtoklása előtt Epöl az esztergomi JánoS lovagrend" javai közétartozott. 1287-ben a Csák nemzetségben Márton fia István foglalta el erőszakkal a káptalan itteni birtokát, ami ellen a káptalan 1307-ben tiltakozott, de csak Csák Máté hatalmának megtörése után kapta 240;