Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene
pecséttel csaknem azonos módon ábrázolja Szent Adalbert püspököt, azonban míg a vármegye pecsétjében a szent baljában tart pásztorbotot, jobbjában háiom lándzsát, addig a község ezt felcseréli. Esztergom és Komárom megyék pecsétjében az ideiglenes közigazgatási egyesítés következtében jelenleg a két megye címerét egymás mellett használják. II. A vármegye történeti emlékei. Az Árpád véréből származó királyok korából fennmaradt történeti emlékek nagyrésze kolostor és templom. A királyi kegy és a prímásérsek támogatása lehetővé tette, hogy a megye területén csaknem az összes szerzet meghonosodhatott. Megtaláljuk a bencések, 1 ciszterciták, 2 templomosok, johanniták, döntések, augusztinusok, premontreiek, pálosok, ferencesek és jezsuiták klastromait, vagy legalább is azok nyomait. Bajót határában, Péliföldszentkereszt pusztán állott a templomosok rendháza. A XVIII. században a rendház még lak'.iató részébe remeték költöztek, kik számára gróf Esterházy Imre hercegprímás 1735-ben templomot épített. Később gróf Barkóczy Ferenc esztergomi érsek a nazarénusok számára monostort alapított itt. A nazarénus rend eltörlése után a templomot világi papok gondozták, majd a XIX. században rövid időre a pálosoké lett a monostor. A johanniták rendházát Esztergom mellett, a szentkirályi földeken 1895-ben tárta fel az Esztergom-Vidéki Régészeti és Történelmi Társulat, melynek az összes többi ásatásnál is nagy érdemei vannak. A jánoslovagoknak XII. században épült románstílü, háromhajós, kéttornyú, nagy temploma állott itt, melyet a XIV. században renováltak olykép, hogy egyes részek gótikus stílusban nyertek kiképzést. A török időkben mecset lett a templomból, majd 1595-ben az erőszakos német zsoldosok felgyújtották és lerombolták. A cseh uralom alá került Bény község határában egy XII. században épült kolostor romjai mutatkoznak. A bényi Árpád-kori templom 1217-ben épült és egyaránt kikerülte úgy a tatár, mint a török pusztítását. A nagyértékű templomot Scitovszky prímás restauráltatta. Dömös prépostságát Álmos királyi herceg alapította és fia, II. Béla gazdagon megajándékozta. A tatárjárás alatt a monostor elpusztult, de a tatárok elvonulása után helyreállították és a török hódoltság alatt még fennállott. Dömös királyi székhely is volt. Itt halt meg I. Béla király az összeomló palota romjai alatt. 3 A szintén cseh uralom alatt levő Karva község Szent Lőrinc tiszteletére emelt régi templomában, mely egymagában is igen jelentős alkotás, ,,Hic est sepultura nobilium de Lábatlan Anno Dominui (sic) millesimo quadringentesimo" feliratú veres márványból készült síremlék vonja magára a figyelmet. 4 A régi okiratokban is szereplő ősrégi kőhidgyarmati (Csehszlovákia) templomnak már csak romjai állanak. Leányvár mellett egy hegy tetején apácakolostor volt. A magyarszögyéni, (Csehszlovákia) Szent Mihályról elnevezett, templom 1 V. ö. A szent Benedek Rend története c. többkötetes kompendiummal. 2 V. ö. Békefi Rémig: A ciszterci apátságok története c. munkájával. 3 V. ö. Nedeczky G.: Dömös története. 4 A község ősrégi anyakönyvei, amelyek Bucs helység lakosainak adatait is jórészben tartalmazzák, máig is igen olvpsható állapotban vannak és érdekes tanúságát szolgáltatiák a helységben élt, régi, jórészben ma is élő, elszegényedett, földműves sorban élő nemes családoknak. (Dr. Kerekesházy József úr sz. közlése.) 196;