Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

végezte, a római bencés egyetem kiváltságából a doktorátust külön vizsga neiKui nyerte el. Egyetemi tanulmányai után 1908 július 14-én Pannonhalman áluozopappá szenteltetett és bizonyos ideig ott is maradt, azonban Bastien Péter a toapáttól az egynázjogot Komában kudmkáló bizottság szamara kikeue és nemsoKara e bizottság tanácsosa lett. Amikor Bastien Péter a Szentszék boszniai apostoli delegatusa lett, az egyházjogi müvek tanulmányozásának, az új kánonjogi kódex nyersanyaga összegyűjtésének és felhasználásra való kiváiogatásanaK óriási munkáját berédi végezte el. Része volt a kánonok végső szövegezésében, a hatalmas mü forrásainak megjelölésében és jegyzetekkel való ellátásában. Ebbeli tevékenységének elismeréséül örökölte P. Bastien jogi tanszékét a római egyetemen. A világháború alatt 1918-ig Rómában volt és ott munkálkodott. 1918 elején a spanyol kormány védelme alatt hazatért, majd az esztergomi hadifigoly tábor olasz foglyainak lelki gondozására rendeltetett és egyben a 26-ik cs. és kir. gy. ezrednek volt tábori lelkésze. A magyarországi proletár-diktatúra Rómában érte és a hazai bencés rendet ott kepviselte. Rómából 1920-ban érkezett vissza Pannonhalmára és itt írta legszebb jogászi művét: a Szent Benedek Rend statutumait. Nemsokára ezután Gasparri pápai államtitkár Rómába kérette és felkérésre ott készítette el a „Codicis Juris Canonici Fontes" (A kánonjog kódexének forrásai) című 14 kötetes munkát s közben a vatikáni magyar követség egyházjogi tanácsosa lett. itt említjük meg, hogy a pápa bíbornokká is kinevezte és részére a birétumot 1927. évi december 21-én adta át. Püspökké szentelése Rómában a sixtusi kápolnában 1928 január 8-án történt és a szertartást XI. Pius pápa végezte. A püspökké szentelési szertartáson Esztergom vármegyét Rómában Palkovics László alispán és Reviczky Elemér járási főszolgabíró, Esztergom városát pedig Antóny Béla dr. polgármester képviselték. Amikor dr. Serédi Jusztinián elfoglalta az érseki széket, az EsztergomVidéki Régészeti és Történelmi Társulatnak Esztergom Évlapjai címmel megjelent 1928. évi kiadványában néhai dr. Walter Gyula v. püspök, nagyprépost és ált. érseki helynök ékes tollal emlékezett meg az új hercegprímásról. írásából idézzük a következőket: „Megvalósítva látjuk-e legkegyelmesebb kinevezésben a legrégibb századok azon aggályos törekvését, hogy a legmagasabb méltóságokra, a közügyek élére, országok vezetésére, a társadalom irányítására oly egyéniségek választassanak, akiknél a tudomány alkotásai vággyal, a munkaszeretet erényekkel, a széles látókör jellemmel párosul. Veritékezve fáradozott hazánk dicső új főpásztora hosszú évtizedek folyama alatt azon világhírű egyházi törvénykönyv megalkotása körül, amely ma a kath. egyházi élet ezernemű viszonyait szabályozza . . . Kormányzása alatt kerülnek majd kétségkívül szőnyegre az országos fontosságú kérdések, amelyek lázasan foglalkoztatják most az elméket és kíméletlen jogtalanság nyomasztó sejtelmeivel marcangolják a kedélyeket. . . Tekintélyes szava döntő súllyal fog e kérdések tárgyalásainál a szétágazó nézetek mérlegének serpenyőjébe nehezedni. Emelni, hatványozni fogja azon álláspont nyomósságát, amelyet az ősi rög iránt érzett törhetetlen ragaszkodás sugallatából a jog és igazság értelmében azon hatalmi eltévelyedések és túlkapások kilengéseivel szemben kell elfoglalni, amelyek a hazát a balvégzetű háború, a fosztogató megszállás és embertelen béke következtében szívettépően sújtották!" Amikor megállapítjuk, hogy a most idézett sorok írójának szinte váteszi meglátása mindenben igazolta és igazolja dr. Serédi Jusztinián bíbornokhercegprímás főpapi tevékenységének eddigi eredményeit, hazafias lélekkel kívánjuk, hogy munkálkodását kísérje az Urnák áldása és engedje megérnie azt, hogy Nagymagyarország egységének visszaállítása idején az ő ajkairól hangozzék el a sokat szenvedett nemzetnek bensőséges hálaimája! 188;