Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

és termeivényeket cseréltek. Érdekes ebből a korból egy szekerce és több vörösréz tárgy, amelyek Pilismarót határában kerültek felszínre, nemkülönben a város területén a Hévvíz patak medréből kikerült csákány s végül az esztergomi határban levő Ispita-hegyi lelet, amely száznál több vörösrézből álló piperetárgyból áll s mert egyazon helyről került felszínre, valóságos készletnek bizonyul s minden feltevés szerint vagy iparosnak, vagy az ilyenekkel foglalkozó kereskedőnek árukészlete lehetett. Bronzkorszak. Bár a rézkorszakot a bronzkorszakkal egyidejűleg szokás ismertetni, az utóbbit illetőleg azért választjuk külön, mert Esztergom vármegye és a város területe ennek a kornak emlékeiben is jelentékenyen gazdag. Nemcsak kézi fegyverek, edények és dísztárgyak jelentkeztek és jelentkeznek, hanem olyan jellegzetes eszközök is, amelyek a földmüvelés céljait szolgálták. Nevezetesebb lelőhely az esztergomi járásban Bajna, Lábatlan, Nyergesújfalu, Piszke és Tokod községek, továbbá a jelenleg cseh uralom alatt levő Bény, Ebed, Kéménd Köbölkút, Nána és a két Szölgyén község határai. A kelták. A bronzkorban a Dunántúlt történelmi megállapítás szerint a kelták uralták és ez a néptörzs nemcsak a bronzot, de már a vasat is művelte és használta. Történelmi bizonyosság, hogy Bregetiot és Aquincumot ez a néptörzs alapította, mert hiszen e két helynév kelta eredetű. Tényként kell leszögeznünk, hogy Esztergom (Solva) alapítása is tőlük ered. Egyébként szintén kelta alapításuak Arrabona (Győr), Sabaria (Szombathely), Scarabantia (Sopron) stb.

1 Araviszk törzs. A kelták Közép-Európából származnak és a Dunántúlt (Pannoniát) Kr. e. 334-ben foglalták el. A keltáknak két törzse lakta a Dunántúlt. Az egyik törzs az araviszkok Esztergom, Fehér, Komárom, Pest (a mostani Pilis), továbbá Tolna vármegyék alsó részeit lakta. Azal törzs. A másik törzs az azal nép volt és ez Esztergom, Komárom, Győr és Sopron vármegyéket uralta. Ennek az utóbbi néptörzsnek Esztergom vármegyében érdekes emléke került felszínre. Nevezetesen Sárisáp község határában a Hévvíz forrás mellett felfedezett római fürdő alapfalában egy sírkő feküdt, amelyen domborműben azal viseletben egy nőalak van és a kövön a következő felírás: „AICCA CANSALLI A$AL ANNORU NI XL RACIO VXO RIS SVAETITULUM POSIT". E szöveg magyarul röviden a következő: Kansalnak leánya, Ajka Asal 40 éves korában elhalálozott. A sírkövet Ratio állíttatta feleségének. A keltákat illetőleg meg kell jegyeznünk, hogy amennyiben meghódoltak a rómaiaknak és azok nyelvét és kultúráját is átvették, bizonyos, hogy ha 1 Források: Salamon Budapest története és Latkóczy, Hampel Pallas. Kelták. Az araviskus nép és emlékei. Budapest régiségei. 2* 19