Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

talan öltözékű és felszerelésű katonaság megjelenése az egész várost lázba hozta és fogadtatásukra felrepültek a házakra a nemzetiszínű zászlók. Ezt követőleg, október 17-én a vármegye és a város közönsége a rendkívül meg­nyugvást keltő esemény örömére ünnepet tartott és annak folyamán a zászló­aljat hivatalosan is üdvözölték. Bensőséges fogadtatásban részesítette a város közönsége az 1919 novem­ber hó 10-én Esztergomba érkezett nagybányai Horthy Miklós fővezért, aki különvonattal kora deielőtt jött Esztergomba. A fővezért a zászlódíszbe öltö­zött pályaudvaron a város polgármestere a tisztikarral és a helyőrségi tiszti­kar fogadták és a polgármester üdvözlő beszéde után a fővezér odanyilatko­zott, hogy feladatául az ország megmentését tekinti és az esetleg előforduló rendbontást minden rendelkezésére álló eszközzel igyekezni fog letörni. Ezután a tiszteletére felállított díszszázad előtt ellépve, bevonulása valóságos diadal­menet volt s amikor a Széchenyi-térre érkezett s megszemlélte az ott felállított zászlóaljat, annak tagjaihoz buzdító beszédet intézett, majd a megyeházára ment. Itt Palkovics László alispán a következő beszéddel fogadta és üdvö­zölte: „Kegyelmes Úr! Esztergom vármegye közönsége és tisztikara és a szabad királyi város itt egybegyűlt összes testületei, intézményeinek képviselői élén és nevében már rég nem érzett igaz, mély lelkesültséggel, meleg szívvel üdvöz­löm Kegyelmességedet! Mert végre szemtől-szembe állunk azzal a férfiúval, akiben újra megtestesülve látjuk az ősi erényeiben hajlíthatatlan magyart és vitéz katonát, akinek eljövetelét a keservek közelmúlt gyászos napjaiban annyian és annyiszor óhajtva vártuk. Kegyelmes Űr! Nagy és felemelő tudat a Nemzettől nyert bizalom letéte­ményesének lenni! De nagyobb, hatalmasabb, felemelőbb a feladat ezzel a bizalommal élni és azt megőrizni tudni! Soha nehezebb időben, soha nagyobb bizalommal nem volt a Nemzet nagyjai iránt, mint ma van a fővezér iránt! Azért újra hevülő magyar szívünk egész melegével ajánljuk fel mi is ezt a bizalmat. Vegye, éljen vele, őrizze meg Kegyelmességed! Hisz nem kevesebbről van szó, minthogy megőrizze, vissza­adja a sokat szenvedett nemzetnek a hazát! Kísérje végtelen nehéz, de dicső­séges útján a magyarok Istene!" Az üdvözlés után a fővezér a székes főkáptalan, a katonai tisztikar és számos testület tisztelgését fogadta, majd meglátogatta dr. Csernoch János bíbornok-hercegprímást. Ez után a katonai tiszti étkezőben rendezett ebéden vett részt, majd délután az ünneplő tömegek sorfala között visszatért a vasúti állomásra és elutazott. Emlékezetes, hogy a kommunizmus után következett rövid életű Peidl­kormányt József főherceg a Friedrich István miniszterelnöksége alatt alakult kormánnyal váltotta fel és hogy Friedrich dolgozta ki azt a választójogi ren­deletet, amelynek nyomában a szünetelő országgyűlést a nemzetgyűlés váltotta fel. Mielőtt, ez az akkor törvénypót.ó, rendelet kiadatott volna, a csonka or­szágban és így Esztergom vármegyében és a város területén is megkezdődtek a választások előkészületei, arra való tekintettel, hogy a nemzetgyűlési válasz­tásoknak az 1920-ik év folyamán meg kellett történniük. Azelőtt Esztergom vármegyének három választókerülete volt és pedig az Esztergom városi, a dorogi és a köbölkúti. Minthogy a cseh megszállás következtében ennek a kerületnek területe kiesett a vármegye testéből, csak az előbbi kettővel kellett számolni s így történt, hogy a dorogi kerület választó polgárai Schmidt Sán­dort, a dorogi kőszénbányák igazgatóját kívánták jelölni, míg Esztergomban Mátéffy Viktor belvárosi plébános jelölése érdekében indult mozgalom. Idő­közben Schmidt Sándor, nagyarányú lekötöttségére hivatkozva, a jelöléstől 171

Next

/
Oldalképek
Tartalom