Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

Miért tartott fenn? Mert azoknak — egyeseknek úgy, mint nemzeteknek — kik Öt, mint Atyjukat tisztelik, hosszú életet ad. Megdöbbenve olvasom a Szent könyvben a következő fenyegetést: „Az ember megveti és kitépi Izraelt e jó földről, melyet Atyáiknak adott és elszórja őket, ha nem tisztelik őt." (III. kir. 14.). Nemzetünknek volt sok bűne, de volt egy nagy erénye: hogy Istent nem tagadta meg soha, tiszteletét törvénykönyvbe iktatta. Fentartotta Isten azért is, mert sok pártfogónk volt az égben. Nincs nemzet, melynek uralkodó családja annyi szentet számlálna, mint maga az Árpád-Mz. Leghatalmasabb közbenjárónk volt mégis a mi Nagyasszonyunk, kinek alakját zászlóinkra hímeztük, pénzeinkre vertük, tiszteletét, szeretetét verseinkben zengedeztük. Midőn bűneink sokasága miatt magához az Úrhoz folyamodni féltünk, veszély idején százezrek, milliók ajkán hangzott fel az ének: „Boldogasszony Anyánk Régi nagy pátrónánk, Nagy ínségben lévén így szólít meg hazánk: Magyarországról, édes hazánkról Ne íeleclkezzt-i meg szegeny magyarokról!" Isten véghetetlen irgalmából jutottunk el tehát az ezredik évhez. Légy üdvözölve, légy áldva e magasztos ünnepen igénytelen fiadtól, drága hazám! Áldott legyen földednek minden hantja, mely annyi szent hamvat takar; áldott legyen földednek minden göröngye, melyet őseink vére öntöze és munkás népünk verejtéke nedvesített. Áldott legyen földednek minden családi tűzhelye, melyet vallásunk megszentelt. Légy üdvöz, légy áldott Felséges királyom, Nemzetem Atyja! Isten irgalmából te vezetted be e nemzetet a második ezer évbe, nem a fegyverek zörejével, hanem bölcsességed fényével, szereteted melegével. Esdve kérem a királyok királyát, nyújtsa ki védő karját felséges személyedre; öntse, árassza reád kegyelmének bőséges teljét, hogy ennek világosságánál részletesen és tisztán felismerve nemzeted ügyeit, átlátva bajait, bátran és szerencsésen teljesíthessed és oldhassad meg mély kötelességérzettel, alkotmányos hűséggel a lankadatlan fáradtsággal kezelt királyi feladatodat. Adjon neked az Úr csendes országot, hű tanácsadókat, jó népet, erős hadsereget, tartós békességet, hosszú életet, hogy népedet szentségben és igazságban még soká boldogan vezethesd! Légy üdvöz, légy áldott Felséges királyném! Fogadd el e templomban legmélyebb hódolatunkat, legőszintébb szeretetünket, irányunkban mindig tanúsított jóságodért, szeretetedért! Áldólag emlékezünk, hogy midőn nemzetünk anyjává lettél, édes anyai nyelvünkön szóllottál hozzánk; áldólag emlékezünk, hogy azt az arany fonalat is anyai kezed szőtte, mely hőn szeretett királyunkat a nemzettel elválaszthatatlanul összekötötte. Légy ezután is gyámolítója a szegényeknek, vigasztalója a szenvedőknek, közbenjárója a trón előtt kegyelemért esedezőknek! Földi királynénk! Földi Anyánk! Legyen életed útjain vezérlőd, oltalmazód az égi királyné: az égi Szűzanya! Legyen áldás a királyi gyermekeken! Legyen áldás az egész uralkodó családon! Föl a szívekkel! Föl Nemzetem! Felvirágoztatni, boldogítani az ősök által elfoglalt és nekünk örökségbe hagyott hazát, ez a nagy és nemes feladat vár nemzetem reánk. 10' 147