Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

minden lehetőt kövessenek el. A küzdelem a vármegye győzelmével végződött, amennyiben a két megyének összeolvasztási terve elejtetett. Az 1875-ik esztendőnek jelentősebb eseményei közül kiemeljük, hogy az 1872-ben választott megyebizottsági tagok megbízatása lejárván, januárban a megye közönsége ujjáalakult. Mélységes fájdalommal vette tudomásul az 1876-iki első közgyűlés Deák Ferenc elhalálozásának hírét s a haza bölcsének érdemeit jegyzőkönyvében méltatva, elhatározta, hogy a szomorú eset alkalmából a képviselőházhoz részvétiratot küld és a kiegyezés nagy férfiának emlékét arcképének megfestésével örökíti meg. Emlékeznünk kell az 1876. évi XX. és XXXIII. törvénycikkeknek a vármegyét és a várost érintő intézkedéseiről is, mert amíg azok a megyére előnyt, a városra nézve csapást jelentettek. Esztergom vármegye bővült Esztergom városával, mely megfosztatott ősi jogállásától: a törvényhatósági jellegtől és rendezett tanácsú várossá fokoztatott le. Ugyancsak ez alkalom adta vissza a megyének Lábatlan és Piszke községeket. Amíg eladdig az árva- és gyámügy csecsemőkorát élte, az 1877. évi XX. törvénycikk megalkotásával végre eléretett, hogy ez az ügykör megfelelő szervek létesítésével önállósíttatott, vagyis felállíttattak a megyei árvaszékek. 1877 vége felé ismét tisztújítás következett. Ekkor megmaradt alispánnak Kruplanicz Kálmán, míg Boronkay Lajos helyébe Andrássy János jött főjegyzőnek. A következő 1878-ik esztendőben a boszniai okkupáció érdekében elrendelt mozgósítás lebonyolításán kívül az ellátatlanul hagyottak gondozásának és segítésének kérdése foglalkoztatta a vármegyét. Az 1879-ik esztendő minden nevezetesebb esemény nélkül ment végbe. Hasonlóképpen emlékezhetünk a következett esztendőről is. 1881-ben gróf Forgách főispán lemondván, utódjául gróf Majláth György, Hont vármegye főjegyzője neveztetett ki. Az 1882. esztendőnek nevezetes eseménye volt Esztergom vármegyére nézve néhai Simor János bíbornok-hercegprímásnak püspöki 25 éves jubileuma s erre az alkalomra a megye díszközgyűlést tartott és a jubiláns egyházfőt küldöttségileg üdvözölte. A következő év annyiban foglalkoztatta a megye közönségét, hogy január hó 21-én részt vett az új prímási palotának felavatásán, majd azon az ünnepélyen, amelyet a papnevelő intézetnek Nagyszombatból történt áthelyezése 50 éves évfordulója alkalmából rendeztek, nemkülönben Pázmány Péter szobrának a főszékesegyházban végbement leleplezésén. 1883-ban következett be Esztergomnak a török iga alól történt felszabadításának 200 esztendős évfordulója, amelyet a vármegye közönsége a várossal együtt ünnepelt. Az 1883. esztendőnek utolsó hónapjában a megye tisztújító közgyűlést tartott. Ekkor a vezető tisztviselők körében nem volt változás. Ami az 1884 évi eseményeket illeti, megemlítjük, hogy ekkor vettetett fel az a kérdés: létesíttessék-e a megyei tisztviselői nyugalap? A kérdés megértő pártolásra talált és kimondatott, hogy a megye nyugdíjalapot létesít és erre való tekintettel a vonatkozó szabályrendelet elkészítését is elrendelte. Az 1883. évi tavaszi közgyűlés kül- és belpolitikai kérdésekkel foglalkozott és részvéttel vette tudomásul Báthory Schultz Bódog 1848/49-iki hős honvédtábornoknak március 10-én bekövetkezett elhunytát. A közgyűlés ez 143