Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

Esztergom vármegye és Esztergom város a szabadságharc alatt. Mielőtt V. Ferdinánd és Magyarország között a szakítás bekövetkezett volna, a magyar kormány a délvidéki lázadás elfojtása végett 1848 május hó 16-án megszervezte azt a 10 nemzetőri zászlóaljat, amely a később szervezett honvédség létesülésének adott alapot. Esztergom vármegye és Esztergom város 1848 augusztusában nyert utasítást Mészáros Lázár hadügyminisztertől arra, hogy a nemzetőrséget Komáromba irányítsák. Ennek az utasításnak annyiban volt foganatja, hogy a megyéből és a városból Besze János őrnagy vezetése alatt augusztus 10-én a vármegye területéről 1000 és a városból 200 nemzetőr indult Komáromba az ottani vár megszállása végett. Arról, hogy ez az erő oda indul, a komáromi császári várparancsnoknak nem volt tudomása s minthogy a nemzetőrség 500 szekéren aznap elég gyorsan meg is érkezett, ez a körülmény a várban — melynek gyenge őrsége volt — érthető meglepetést keltett. Mertz várparancsnok annak a felszólításnak, hogy engedje át a várat, eleinte nem engedelmeskedett, sőt a vár bejáratát is lezáratta, később azonban a Besze által elindított küldöttség érvelésének engedve, megnyittatta a bejáratot és a nemzetőrség augusztus 11-én az esti órákban bevonulhatott. Augusztusban Batthyány Lajos miniszterelnök Esztergom vármegyétől újabb nemzetőrség kiállítását kéri s erre 226 nemzetőr toboroztatván, azok Vác helyőrségéül rendeltettek. Ettől fogva már a honvédség kiegészítése volt a vármegye és a város kötelessége. A megalakult honvéd hadseregben részt vett megye- és városbeli közemberek névtelen hősök maradtak, ellenben a középosztály tagjai sorából tiszti minőségben a következők teljesítették hazafias kötelességüket: Besze János, Brinkmann Antal, Domby Antal, Földváry Imre, Gábler Ferenc, Horváth Rezső, Huber János, Huszár Zsigmond, Koller János, Kruplanicz Kálmán, Leipoldner Antal, Mayer Sándor, Mészáros Alajos, Palkovics Károly, Pálóczy Tamás, Pór (Bauer) Antal (15 éves korában csapott fel), Stanzl (Szilárd) János, Szölgyémi János és Tóth József. Itt közbeesőleg megjegyezzük, hogy a magyar kormány szeptember hó elején Esztergom vármegye területére kormánybiztosul Andrássy Mihályt nevezte ki és a kinevezést tudomásul véve, a törvényhatóság közgyűlése felhatalmazta Andrássyt, hogy a honvédsereg további kiegészítése végett a 19—23 éves ifjúságból soroztasson. Amennyiben ebben az időtájban Jellasics hadserege a dunántúli részen előrehaladóban volt és tartani lehetett attól, hogy a vármegyébe is betör, Andrássy újoncozás helyett népfelkelést rendelt el aként, hogy az abból alakult csapatok október 2-án összpontosíttassanak. Ez meg is történt s ezt követőleg az összpontosított népfelkelőkből két zászlóalj alakíttatott avégből, hogy az egyik a vármegyének Komárom megyével érintkező határán Epöl és Kirva községek, a másik pedig onnan kelet felé Nagysáp, Bajna, Bajót és Nyergesújfalu vonalában foglaljon állást. Az előbbi zászlóalj Huszár Zsigmond, az utóbbi pedig Palkovics Károly parancsnoksága alá rendeltetett. Később kiderült, hogy erre az óvintézkedésre nem volt szükség, mert a honvédsereg Jellassicsot annyira elverte, hogy megmaradt fegyvereseivel Ausztriába menekült. 1848 október 18-án Kossuth Lajos Pestről hajóval indult a Dunán felfelé avégből, hogy a honvédség kiegészítési munkálatainak menetét helyenként megfigyelje. Esztergomba, hova jövetelének híre korábban eljutott, délután hat órakor érkezett meg. Érkezését egész Esztergom a hajóállomáson fáklyás menettel és zenével várta és a Komáromból korábban visszaérkezett nemzetőrség pedig tisztelgéssel fogadta. Állíttatik, azonban mivel nincs bizonyítva, hogy 128