Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

töleg megjött a híre a pesti forradalmi megmozdulásnak is és az az Esztergom, amely ép úgy, mint a vármegye, eladdig az önkény nyomása alatt állott, egyszerre felszabadult a lidércnyomás alól. .. Esztergom város egész lakossága és a várossal közvetlenül összenőtt Érsek-Viziváros, Szenttamás és Szentgyörgymező községének népe a március 15-iki nagy nap eseményeit március 18-án hazafias lelkesedésben összeforrva, népgyűlés keretében ünnepelte. Ugyanaz a népgyűlés, amelyen Pinke István főbiró elnökölt, kimondotta a nemzetőrség szervezésének szükségességét és evégből bizottságot alakított. Az ünneplésből Esztergom vármegye is kivette a maga részét és az az Andrássy Mihály alispán, aki addig állandóan az önkényuralom kormányának támogatója volt, a megváltozott viszonyok hatása alatt 1848 március 25-én levélben üdvözli a pesti közcsendi bizottmányt, március 28-ra pedig egybehívja a megyegyűlést, melynek egyeteme előtt jelentést tesz az első felelős minisztérium megalakításáról. Az országgyűlés által alkotott törvények 1848 április 11-én a király és a feltételezett trónörökös jelenlétében hirdettettek ki s azokkal látszólag eléri a nemzet mindazt, amit huszonöt esztendei küzdelem árán március 15-én a Szabadság, Egyenlőség és Testvériség jelszavát viselő lobogó alatt követelt... Ismeretes, hogy az 1848. évi törvények kihirdetése után a régi állapotról az újra való átmenet a vármegyéket és a városokat egyformán foglalkoztatta. Esztergom vármegye rendi közgyűlése evégből május 1-én ült össze és miután tudomásul vette legutolsó követeinek: Reviczky Pálnak és Jagasich Sándornak jelentéseit, megalakította a megyei hatóság ideiglenes képviseletére hívatott bizottságot, nemkülönben az 1848 : V. tc. rendelkezéséhez képest, a képviselő választást előkészíteni hívatott központi választmányt is. Ezt követőleg május 25-én újból egybehívatott a vármegye közgyűlése avégből, hogy az 1848-iki törvény rendelkezéséhez képest a nemzetőrség szervezési munkálatait vezesse be. Ez a közgyűlés a következőket bízta meg a szervezéssel: br. Baldaccy Antalt, Domby Antal esküdtet, Ertl Károlyt, Hamar Pált, Jagasich Sándort, Koltay Zsigmond alszolgabírót, Koller Károlyt, Luby József főszolgabírót, Mattyasóvszky Sándor esküdtet, Nagy József esküdtet, Palkovics Károly főjegyzőt, Pathó Pál alszolgabírót, Reviczky Károly esküdtet és Simontsits Jánost. A szervezés később meg is történt. Itt említjük meg, hogy Esztergom város közönsége a nemzetőrséget 1848 március végére már megalakította úgy, hogy annak tagjai közé a három szomszédos község lakosságából is toborzott. A toborzás eredménye a városban 180 felfegyverzett polgár és 600 nemzetőr, a három községben pedig 438 nemzetőr volt. Amíg a vármegyei nemzetőrségnek helyenkénti beosztását nem ismerjük, addig az Esztergom városi nemzetőrség helyi beosztására vonatkozó adatok tisztázva vannak. így nevezetesen Esztergomban öt nemzetőri század alakult és ezek elöljáróinak névsora a kővetkezőkben maradt reánk: Besze János nemzetőrparancsnok-őrnagy, az I. századnál kapitány: Meszes József, alkapitány: Greff József; a II. századnál kisjókai Takács István, illetve Kollár Antal; a III. századnál: Horváth Mihály és Litsauer József; a IV. századnál: Kamocsay László és Krakoviczer József; az V. századnál: Segesdy József és Kakass Ferenc voltak kapitányok, illetőleg alkapitányok. A szabadságharc előzményei. Habár folytatni kívánjuk azoknak az eseményeknek felsorolását, amelyek Esztergom vármegyét és Esztergom várost a továbbiak során érintették és foglalkoztatták, mégis rá kell mutatnunk azokra az okokra, amelyek a forradal126