Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

töleg megjött a híre a pesti forradalmi megmozdulásnak is és az az Esztergom, amely ép úgy, mint a vármegye, eladdig az önkény nyomása alatt állott, egy­szerre felszabadult a lidércnyomás alól. .. Esztergom város egész lakossága és a várossal közvetlenül összenőtt Érsek-Viziváros, Szenttamás és Szentgyörgymező községének népe a március 15-iki nagy nap eseményeit március 18-án hazafias lelkesedésben összeforrva, népgyűlés keretében ünnepelte. Ugyanaz a népgyűlés, amelyen Pinke István főbiró elnökölt, kimondotta a nemzetőrség szervezésének szükségességét és evégből bizottságot alakított. Az ünneplésből Esztergom vármegye is kivette a maga részét és az az Andrássy Mihály alispán, aki addig állandóan az önkényuralom kormányának támogatója volt, a megváltozott viszonyok hatása alatt 1848 március 25-én levélben üdvözli a pesti közcsendi bizottmányt, március 28-ra pedig egybehívja a megyegyűlést, melynek egyeteme előtt jelentést tesz az első felelős minisz­térium megalakításáról. Az országgyűlés által alkotott törvények 1848 április 11-én a király és a feltételezett trónörökös jelenlétében hirdettettek ki s azokkal látszólag eléri a nemzet mindazt, amit huszonöt esztendei küzdelem árán március 15-én a Szabadság, Egyenlőség és Testvériség jelszavát viselő lobogó alatt követelt... Ismeretes, hogy az 1848. évi törvények kihirdetése után a régi állapotról az újra való átmenet a vármegyéket és a városokat egyformán foglalkoztatta. Esztergom vármegye rendi közgyűlése evégből május 1-én ült össze és miután tudomásul vette legutolsó követeinek: Reviczky Pálnak és Jagasich Sándornak jelentéseit, megalakította a megyei hatóság ideiglenes képviseletére hívatott bizottságot, nemkülönben az 1848 : V. tc. rendelkezéséhez képest, a képviselő választást előkészíteni hívatott központi választmányt is. Ezt követőleg május 25-én újból egybehívatott a vármegye közgyűlése avégből, hogy az 1848-iki törvény rendelkezéséhez képest a nemzetőrség szervezési munkálatait vezesse be. Ez a közgyűlés a következőket bízta meg a szervezéssel: br. Baldaccy Antalt, Domby Antal esküdtet, Ertl Károlyt, Hamar Pált, Jagasich Sándort, Koltay Zsigmond alszolgabírót, Koller Károlyt, Luby József főszolgabírót, Mattyasóvszky Sándor esküdtet, Nagy József esküdtet, Palkovics Károly fő­jegyzőt, Pathó Pál alszolgabírót, Reviczky Károly esküdtet és Simontsits Jánost. A szervezés később meg is történt. Itt említjük meg, hogy Esztergom város közönsége a nemzetőrséget 1848 március végére már megalakította úgy, hogy annak tagjai közé a három szomszédos község lakosságából is toborzott. A toborzás eredménye a városban 180 felfegyverzett polgár és 600 nemzetőr, a három községben pedig 438 nemzetőr volt. Amíg a vármegyei nemzetőrségnek helyenkénti beosztását nem ismerjük, addig az Esztergom városi nemzetőrség helyi beosztására vonatkozó adatok tisztázva vannak. így nevezetesen Esztergomban öt nemzetőri század alakult és ezek elöljáróinak névsora a kővetkezőkben maradt reánk: Besze János nemzet­őrparancsnok-őrnagy, az I. századnál kapitány: Meszes József, alkapitány: Greff József; a II. századnál kisjókai Takács István, illetve Kollár Antal; a III. századnál: Horváth Mihály és Litsauer József; a IV. századnál: Kamocsay László és Krakoviczer József; az V. századnál: Segesdy József és Kakass Ferenc voltak kapitányok, illetőleg alkapitányok. A szabadságharc előzményei. Habár folytatni kívánjuk azoknak az eseményeknek felsorolását, amelyek Esztergom vármegyét és Esztergom várost a továbbiak során érintették és fog­lalkoztatták, mégis rá kell mutatnunk azokra az okokra, amelyek a forradal­126

Next

/
Oldalképek
Tartalom