Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

Iskolái elvégzése után édesatyja mellett gazdálkodott, majd önálló gazda lett. Jelenleg kb. 12 holdon gazdálkodik és sajátnevelésü haszonállatokat tart. A világháború alatt a 31. gy.-ezred kötelékében az orosz fronton harcolt, egyízben sebesült s mint 25%-os rokkant szerelt le. A községi képv.-testüiet választott tagja, a r. kat. egyházközség elöljáró és tanácstagja. A munkavédelmi szervezet alapító tagja. Édesatyja: T. János tekintélyes gazda, a községnek 6 évig bírája volt és 12 évig a megyebizottság tagja volt. Édesanyja: Kallai Maria. Neje: Csík Ágnes, gyermekei: János és Mária. Treisz János igazgató, ny. méneskari törzsállatorvos, Tata. 1873-ban Vingán született. Középiskoláit Temesvárott, az állatorvosi főiskolát Budapesten végezte 1900ban. A mezöhegyesi, majd a verseci áll. ménesbirtokra, onnan Kisbérre került és 1921 óta a „Dióspuszta"-i ménesbirtokon teljesít értékes szolgálatot. Az angliai lóvásárlások állandó résztvevője. A koronás arany érdemkereszt tulajdonosa a vit. érem szalagján. A Kaszinó vál. tagja, a Takarékpénztar ig., a tiszta kaszinó vál. tagja. Német- és magyarnyelvű szakcikkei állatorvosi lapokban jelentek meg. Nevéhez fűződik a mesterséges termékenyítés gyakorlati keresztülvitele (pl. Tisztaöröm nevíí versenyló). Cikkeit főleg a berlini, sport- és szaklapok közlik. Neje: Teubel Hermina, gyermeke Melanie, nemes Fejér Jenöné, m. kir. százados neje. Dr. Tremmel József körorvos, Környe. 1895-ben Környén született. Középiskoláit Tatán és Győrben, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. Diplomáját 1924-ben nyerte. Működését u25-ben kezdte, mint magánorvos. 1926 óta körorvosa: Környe, Oroszlány, Kecskéd, Vértessomló és Várgesztes községeknek. OTI, MÁV, Posta, Tatabányai OTBA, CSERBA intézeti orvos. A világháború alatt a 12. gy.-ezred kötelékében az orosz, olasz, szerb és albán fronton küzdött, s mint tart. hadnagy szerelt le. Több kitüntetés tulajdonosa. A Polg. Lövészegyesület tagja. Neje: Kristufek Anna, gyermekei Tibor és Éva. Tremmel József gazdálkodó, O. K. H. igazg. tag, Felsögalla. Szül. 1903-ban Felsögallán. Iskolái elvégzése után a gazdálkodást tanulta, majd 1923-ban önálló gazda lett. Jelenleg kb. 25 holdon gazdálkodik és sajátnevelésü haszonállatokat tenyészt. Az O. K. H.-nak 1933 óta igazgatósági tagja. A Gazda Kör és a Népm. Egyesületnek rendes tagja. Testvérbátyja: néhai T. Antal, az orosz fronton hősi halált halt. Neje: Hamburger Mária, akinek édesatyja: H. János tekintélyes gazda, 17 évig az O. K. H. alelnöke volt, községi előljáró és törvénybíró. Gyermekei: Ferenc, József, Antal és Mária. néhai Tremmel Márton gazdálkodó, Felsögalla. Szül. 1886-ban Felsögallán. Iskolái elvégzése után a gazdálkodást nagybátyja birtokán sajátotta el, majd 1921-ben önálló gazda lett. A világháború alatt a 20. hegyi tüzérek kötelékében az orosz, olasz és albán fronton küzdött s mint tűzmester szerelt le. A kis ezüst, bronz v. é. és a Károly cs.-kereszt tulajdonosa volt. Elhúnyt 1933-ban a háborúban szerzett betegségében. A család jelenleg kb. 40 holdon gazdálkodik és sajátnevelésü haszonállatokat tart. Özvegye: szül. Szám Franciska, akinek édesatyja: néhai Sz. Ferenc, aki mint bíró, esküdt, O. K. H. elnök, megyebiz. tag, a községnek egyik tekintélyes polgára volt. Gyermekei: Franciska, férj. Eichen Józsefné, Magdolna, Anna, Mária és Márton. Trencsik Károly ny. m. kir. csendörtörzsőrmester, trafiktulajdonos, Esztergom-Tábor. Pusztavirt községben 1887-ben született. Iskolái elvégzése után a tényleges katonai szolgálatot a 12. gy.-ezred kötelékében Komáromban végezte s utána 1912-ben a csendőrség kötelékébe lépett Pozsonyban. Működését Trencsén megyében kezdte, majd Árva megyében tevékenykedett. Később Esztergom, Csolnok és Annavölgyben szolgált mint h. parancsnok. 1926-ban Tatán csendőriskolai kiképző volt, majd Dorogra került, ahol 1929-ig működött, amikor 17 évi szolgálat után nyugalomba vonult. 1931ben a csendőrségnél szerzett érdemeiért trafikjogot kapott. Szolgálata alatt több elismerésben és dicséretben részesült. Neje: Szoka Mária, gyermekei: Károly és Béla. Tribolt László kisbirtokos, vm. th. biz. tag, Bokod. Szül. 1895-ben Bokodon. Iskolái elvégzése után a gazdálkodást édesatyja mellett tanulta, majd 1920-ban önálló gazda lett. Jelenleg kb. 56 holdon belterjes gazdálkodást, gyümölcs- és szőlőtermelést, valamint állattenyésztést végez. A világháború alatt a 12. gy.-ezred kötelékében az orosz és olasz fronton küzdött s mint a Károly cs.-kereszt tulajdonosa szerelt le. A vármegye és község vezetésében mint vm. th. biz. tag és mint a megyei kisgyűlés tagja vesz részt. Egyedüli kizgazda tagja a megyei kisgyűlésnek. A községi képv.-test. vál. tagja és a Dunántúli Mezögazd. Kamara tagja. Neje: Tultz Mária, gyermeke: László gimn. tanuló. Dr. Trinkl Kálmán plébános, érseki tanácsos, Dorog. 1886-ban Nagyfalván született. Egyetemi tanulmányait Bpesten végezte s hittudományi doktorátust szerzett. Pappá 1909-ben szentelték fel és ezután 1 évig Dorogon káplán volt. Majd hitoktató volt Budapesten 1910—1915-ig. Ekkor bevonult a világháborúba s mint tábori lelkész teljesítette hivatását. A II. o. lelkészi érdemkereszt és a II. o. vöröskereszt tulajdonosa. Tartalékos katonalelkész. A háború után főszékesegyházi karkáplán lett, s mint ilyen a főszékesegyházi kincstár műkincseit mentette meg a kommunisták elől. Dorogra 1926-ban került. 914