Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

Középiskolákat Pápán és Budapesten, jegyzői tanfolyamot Miskolcon végzett. Működését mint gyakornok kezdte meg, 6 éven át Kábán adóügyi jegyző volt. 1929 óta Kisigmánd főjegyzője. Fásítások, utak rendbehozása, a ref. lelkészi és községi tanítólakás építése az ö működése alatt történtek. 1918-ban a 12. gy.-ezrednél az olasz fronton harcolt. A lövészegy., a népműv. bizottság, a levente egyesület elnöke, a tűzoltótestület parancsnoka. Gáspár Sándcr róm. kat. igazgató-tanító, Bajna. 1896-ban Gimesen szül. Középiskoláit Esztergomban végezte, oklevelet 1916ban nyert. Tanítói munkásságát 1918-ban Bajnán kezdte el és azóta megszakítás nélkül tölti be hivatását. 1936-ban igazgatói rangot ért el. A világháborúban a 14. h. gy.-ezredben a szerb, orosz, olasz, román fronton harcolt, majd a francia hadszíntérre került. Sebesült. Emléklapos hadnagy. A kis ezüst, bronz v. é., Károly cs.-kereszt, sebesülési érem tulajdonosa. A községi képv. test. tagja, építési és szépítési biz. tag. A népmüvelődési bizottság vezetője, a BajnaEpöli nemzeti munkavédelem vezetője, az Önk. Tűzoltók parancsnoka, a gazd. ismétlő és a faiskola vezetője, minden hazafias munkában része van. Több elismerésben részesült. A meteorológiai intézet bajnai csapadékmérő állomásának vezetője, stb. Neje: Gotthardt Anna. Gedra János gazdálkodó, Szomód. 1874ben Szomódon született. Iskolái elvégzése után édesapja mellett gazdálkodott. Jelenleg 20 kat. birtokát családja segítségével műveli. Háború alatt az orosz és az olasz frontokon a 14. gy.-ezrednél harcolt. Egy ízben megsebesült. Kitüntetései két bronz vit. é. és a Károly cs.-kereszt. Két unokafivére, Gedra Ádám és Ferenc hősi halált haltak. Neje: Váli Julianna, gyermeke: Lajos. Gerenday Béla m. kir. udvari tanácsos, szobrászművész és márványárugyáros. 1863ban Budapesten született. Közép- és főiskoláit a fővárosban végezte, a szobrászatot részben Budapesten, részben Olaszországban tanulta. Első müvével — 23 éves korában •— már díjat nyert, amit a Műcsarnokban állított ki. A szobrászművészetet azonban nem folytatta, mert átvette atyjától 1897-ben örökölt márvány-üzemét. Két évtizeden át Budapest székesfőváros törvényhatóságának tagja volt. Ugy neki, mint az egész Gerenday-családnak hervadhatatlan érdemei vannak Piszke község felvirágoztatásában. Atyja, G. Antal szerezte meg 1860-ban a község számára a hajóállomást is. A községi tűzoltótestület megszervezése pedig, amely a legrégibb a megyében, az ő nevéhez fűződik. Neje saját költségén gyönyörű kálváriát emeltetett. 1918-ban Károly király udvari tanácsossá nevezte ki. Ebben az évben jelentette meg „A temető költészete" c. értékes sírvers-gyüjteményét. 47* Gerendás János gazdálkodó és vendéglős, Esztergom. 1879-ben Esztergomban született. Iskolái elvégzése után édesapjától elsajátította a gazdálkodást. Jelenleg 15 holdon gazdálkodik, melyből 3 hold szőlő. 1929ben vendéglöt alapított. A világháborúban 46 hónapon keresztül a 6-os vártüzérezrednél az olasz és szerb frontokon harcolt. A bronz vit. é. és a Károly cs.-kereszt tulajdonosa. Neje: Cserép Katalin, gyermekei Lajos és Rozália. Georgi Ferenc községi bíró, cipészmester, Felsőgalla. 1883-ban Felsőgallán született, ott végezte iskoláit is. A cipészszakmát Bicskén sajátította el. Mint segéd Bicskén, Alsógallán, Felsőgallán fejlesztette tudását. 1907 óta önálló mester. Háborúban az 5-ös huszárezred kötelékében az oláh és olasz frontokon harcolt. Egyízben megsebesült. A Károly cs.-kereszt tulajdonosa. 6 évig képviselő, 3 évig előljáró, 3 évig törvénybíró volt. 1936-ban egyhangúlag a község bírájává választották meg. Öccse, G. Mátyás, hősi halált halt. Neje: Waltz Cecília, gyermekei: Anna, Ferenc, Rezső, János, György, Béla, Cecília. Gerla Félix építési vállalkozó, Komárom. Olaszországban, Páviában 1874-ben született. 1880-ban jött Magyarországra, Komáromban 1891-ben telepedett le. Milánóban műegyetemet végzett. Működését édesapja mellett Magyarországon 1897-ben kezdte meg. 1899-ben Budapesten önálló lett. A háborúban az orosz, oláh és olasz frontokon küzdött a 6. vártüzéreknél. Hadnagyi rangban szerelt le. Városi képv. testület, az építészeti bizottságnak tagja. Számos bel- és külföldi híd építése nevéhez fűződik. Neje: bátorkeszi Kiss Irén, gyermekei: Inesz, Carmen, Félix és Alajos. Gerstner Ferenc községi bíró, gazdálkodó, Leányvár. 1887-ben Leányváron szül. Régi leányvári családból ered. Iskoláit elvégezvén, atyja mellett gazdálkodott, majd a háború kitörésekor a 14. h. gy.-ezredben az orosz fronton harcolt, sebesült és 1915 márc. 21-én a Przemysli vár föladásának napján az oroszok fogságába került és 3 évet töltött fogságban. Szakaszvezetői rangban szerelt le. 12 évig volt községi törvénybíró, 3 évig pénztáros, most pedig a község bírája, az O. K. H. alapító tagja, pénztárosa, a Faluszövetség alapítója és első elnöke, a Levente Egy. oktatója, az Önk. Tűzoltó Testület első elnöke volt. A legeltetési és erdöbirtokosság elnöke. A T. E. Sz. 1930-ban elismerő oklevéllel és éremmel tüntette ki. Neje: Baumstark Rozália, gyermeke: Rozália, férj. Gölz Józsefné. Geyer Béla érseki tanítóképzőintézeti t-inár, oki. zenetanár. Esztergom. Pakron 1892-ben született. Tanítóképzőt Baján, a polg. isk. tanárképzőt Budapesten végezte. Tanítói oklevelét 1910-ben, tanári oklevelét 1914-ben szerezte. Működését mint tanító 1910-ben kezdte meg Szakcson. 1916-ban 739