Komárom-Esztergom megye településtörténeti kalauza

KOMÁROM - ÉSZAK-KOMÁROM, KOMÁROM (Képzőművészek, írók, költők)

ÉSZAK-KOMÁROM, KOMÁROM 1806 januárjában megindította az első hosszabb életű fővárosi hírlapot, a Hazai Tudósításokat (1808-tól Hazai és Külföldi Tudósítások). Lapja haláláig fennállt, később felesége vitte tovább a lapot 1848-ig, Nemzeti Újság címen. A magyar színészet terén kifejtett tevékenysége is jelentős. 1811—1815-ig a pesti Magyar Színházat vezette. Telket vásárolt a Hatvani utcában és ellenszolgáltatás nélkül átengedte azt Pest vármegyének színházépítés céljaira 1814-ben. 4000 kötetes könyvtárát 1827-ben Komárom vármegyének ajándékozta egy "Komáromban közhasználásra megnyitandó Bibliotheka felállítására". A magyar nyelv és kultúra fejlődéséért tevékenykedő Kultsár írásai közül megemlítendő a B. Laudonnak nándorfehérvári győzelme c. dicsőítő költemény (Szombathely, 1790.). Irodalom: Alapy Gyula: Kultsár István 1760-1828. Komárom, 1911. Spitzer ny. 51.1. Alapy Gyula: Kultsár István és könyvtára. Komárom, 1928. Spitzer ny. 211. 1. Pastinszky Miklós: Kultsár István, a komáromi könyvtáralapító. Tatabánya. 1979. (Soksz.) 29.1. Illusztr. Toldy Ferenc: Irodalmi társasköreink. Kisfaludy Társaság évlapjai, 1875. Waldapfel József: Ötven év Buda és Pest irodalmi életéből. Bp. 1935. MINDSZENTHY Sámuel (Püspökladány, 1751? - Komárom, 1806. nov. 5.) író, református lelkész Péczeli József lelkésztársa, a Mindenes Gyűjtemény munkatársa, a Komáromi Tudós Társaság tagja. Lefordította és kiadta Broughtonnak a religióról való históriai lexikonát 3 kötetben (Komárom, 1793. A lexikont kiegészítette magyar vonatkozású anyaggal is. Életének fő műve a Ladvocat-féle történelmi lexikon, amelyet franciából fordított. Ez az első magyar nyelvű egyetemes történeti lexikon. A (Ladvocat apátúrnak... históriai dictionáriuma ... 1-6. köt. Komárom 1795-1797. A mű 7-8. kötetét fia, Mindszenthy Antal jelentette meg 1809-ben Pozsonyban, édesapja életrajzával kiegészítve.) Csokonai komáromi tartózkodása idején Mindszenthyvel is barátságot kötött. Versben fejezte ki elismerését "Brougthon religiói lexiocnára" címmel. PÉCZELI József (Putnok, 1750. - Komárom, 1792. dec. 4.) író, szerkesztő, ref. lelkész A vallásüldözések megszűnése után, 1783-ban a komáromi református gyülekezet őt választotta meg papjának. A németországi és hollandiai egyetemeken tanult, rendkívüli képzettségű, híres szónok újjászervezte az egyházat, és közadakozásból felépíttette a templomot 1788-ban. A város és a környék szellemi kiválóságaiból megszervezte a Komáromi Tudós Társaságot. Péczeli József indította meg 1789-ben a felvilágosodás szellemében szerkesztett első magyar nyelvű, ismeretterjesztő folyóiratot, a Mindenes Gyűjteményt, amelyben történelmi, földrajzi, gazdasági, egészségügyi és irodalmi tárgyú cikkeket közölt. A folyóirat Péczeli halálával megszűnt. Az ő érdeme, hogy Komáromba Wéber Simon Péter jött, a kitűnő nyomdász. Munkáinak nagy része fordítás és átdolgozás. Voltaire: Zayr. Győr, 1784. - Voltaire: Henrias. Győr és Komárom, 1786. - Voltaire: Alzir, vagy az amerikánusok. Komárom, 1790. - Szomorú játékok. Komárom, 1789. Művei: Haszonnal mulattató mesék. Győr, 1788. - II. József életének rövid leírása. Komárom. 1790. - Ama jószívű s embereket szerető II. Józsefnek... halálát kesergő versek. Komárom. 1790. - Erkölcsi prédikációk. I—II. Győr, 1790. - Örvendező verseny... Komárom, 1791. 239