Komárom-Esztergom megye településtörténeti kalauza

A TELEPÜLÉSEK LEÍRÁSA ÉS BIBLIOGRÁFIÁJA - ÁSZÁR

KISBÉR-ÁSZÁR 36. Kisbér pecsétje. 1850 körül. ÁSZÁR Neve talán a nyelvemlékbeli Azarias személynévből keletkezett rövidítéssel: Azar. A török hódoltság alatt Aszap-nak hívták. Már a csiszolt kőkorban lakott hely volt. A bronzkorban és a késő vaskorban is lakták. Az itt előkerült i.n. 148-ból származó római katonai diploma az illir nép azal törzsének megtelepedését bizonyítja. Az őslakosság telepéből jelentős római helység fejlődött ki, ezt több e korból származó kincslelet is bizonyítja. Területén közép-avarkori leleteket is találtak. Okleveles említése 1394-ben Azar. 1268-ban nemesi névben fordul elő első ízben. Ekkor a birtok György fia Márton ispán tulajdonában volt. 1327-ben királynéi birtok. Területéből 1358-ban jelentős birtokrészt Hántához csatoltak. 1394-ben Zsigmond király Kanizsai János fiainak; Miklósnak és Istvánnak... adományozta." 1456-ban a Kanizsaiak 4000 arany értékben a Rozgonyiaknak zálogosították el, tőlük szintén zálogként Bajnai Both Ambrus tulajdonába került. 1495-ben Both András hasonló feltételekkel Somi Józsa délvidék főkapitányának adta zálogba. Ő csatolta a birtokot a gesztesi váruradalomhoz, mely Somi Józsától a geszti várral együtt 1513-ban Enyingi Török Imre, majd fia Török Bálint kezére került. 1529-ben a törökök elpusztították, de 1531-ben újratelepült. 1581-ben török földesura Mehmed szpáhi. Enyingi Török István halála után a gesztesi uradalommal együtt leányágon Bedeghy Nyári Pálné Török Zsuzsanna gyermekei birtokolták. Tőlük 1628-ban gróf Galántai Esterházy Miklós nádor vásárolta meg. 1660-ban osztozkodás folytán Esterházy Ferencé. Ekkor a gesztesi vár javaihoz tartoztak: Ászár, Császár, Igmánd, Dad, Szák és Szend helységek. 1712-ben Esterházy Józsefé. A 18. sz. közepétől jelentős sörfőző üzeme volt. Az 1784-1787-es népszámlálás szerint a község birtokosa gróf Esterházy János. Ekkor 122 házban 166 család élt, népessége 866 fő volt. 7 nemest, 13 polgárt, 59 parasztot, az utóbbi kettő 70 örökösét és 119 zsellért írtak össze. 1848-ban már 1515 lakója volt. Földesura gróf Esterházy Miklós. Felekezeti megoszlása 1848-ban: 715 katolikus, 604 református, 190 evangélikus és 6 zsidó volt. Katolikus iskola a 18. század elejétől működik a községben. Az 1714. évi canonica visitatio megállapította: "Tanító: Dravarics György, nyelvészeti osztályt végzett. Mivel egyetlen gyerek sem jár iskolába, 208