Komárom-Esztergom megye településtörténeti kalauza

A TELEPÜLÉSEK LEÍRÁSA ÉS BIBLIOGRÁFIÁJA - KISBÉR

KISBÉR 1868-ban a ménes a magyar állam tulajdonába került. Az uradalom 1870-ben kettévált. A ménesbirtokon szarvasmarha-, juh-, sertéstenyésztés és vetőmag termesztés folyt, míg a ménesintézet továbbra is katonai felügyelet alatt angol telivér- ésfélvér ló tenyésztésével foglalkozott. A világhírű versenylovak - Buccaneer, Cambussan, Kisbér, Kincsem, Imperiál tették ismertté Kisbér nevét szerte a világon. A ménes alapítását követően sok iparos és zsidó kereskedő telepedett le. Kisbér lakóinak száma a századfordulón 3835 fő, ebből iparos 452. Téglagyára, vaj- és sajtgyára, hengermalma működött. Az 1862-ben megépült Komárom-Székesfehérvár déli vasút, majd az 1902-ben átadott Bánhida-Pápa hely­érdekű vasúttal a település fejlődése még inkább felgyorsult. A19. század közepén a lakosság felekezeti megoszlása: 1840 katolikus, 210 református, 20 evangélikus, 15 zsidó volt. 1900-ban a településen 3026 katolikus, 356 református, 142 evangélikus és 311 zsidó vallású élt. A településen 57 kézműves élt, 29 mesterséget képviselve. 1892-ben a régi helyén új négytantermes iskolát építettek, melyet 1910-ben kultúrteremmel bővítettek. Az iskola emeletráépítéssel, 1930-ban tovább bővült. Ma itt működik a gimnázium. A reformátusok 1900-ban építettek új iskolát, ma ez ad otthont a zeneiskolának. A zsidó hitközség 1875-ben létesített iskolát, de ez szűknek bizonyult, 1881-ben újat építettek, amely 1927-ig működött. A szakmunkás iskola 1888-ban alakult. 1906/1907-es tanévben a tanoncok száma: 106 fő, melyből 94 iparos és 12 kereskedő volt. A polgári fiú és leányiskola 1934-ben alakult, és 1948-ig működött. Két-foglalkoztatótermes óvodáját 1940-ben építették, azóta többször bővítették. 1892-től 1948-ig nyomdája, 1892-1915 között hetilapja is volt. Az 1867-ben alapított ipartársulat 1889­ben alakult át ipartestületté, ide tartozott: Ászár, Ete, Tárkány, Vérteskethely és Császár iparos közössége. Az első világháború 194 hősi halottjának 1933-ban állítottak emlékművet. Városias fejlődése az 1920-as években indult el. 1930-ban villanyhálózat, közkutak, egészségház, mentőegyesület létesült. Három kövezett utca, járdák, parkosított közterek, szálloda, vendégfogadók várták a világ minden tájáról ide érkező látogatókat. A társadalmi élet polgárosulására számos egyesület - Izraelita Nőegylet, Önkéntes Tőzoltó Egylet, Kisbéri Dalegylet, Kisbér és Vidéke Ipartestület, Vöröskereszt Egyesület, Iparos és Kereskedő Ifjúsági Kör, Levente Egyesület, Polgári Lövészegylet, a "Falu" Országos Földműves Szövetség helyi csoportja, a Római Katolikus Egyházközség Népháza, a Hadirokkantak, Hadiözvegyek és Árvák Országos Szövetségének helyi csoportja, Magyarországi Katolikus Legényegylet Kisbéri Fiókszövetsége stb. - utal. Népkönyvtárat 1927- és 1931-ben kapott a Vallás és Közoktatásügyi, valamint a Földművelésügyi Minisztériumtól. A zeneoktatás 1937-ben kezdődött, a komáromi zeneiskola fiókintézményében. A virágzó kisváros fejldését a második világháború törte meg. 1944-ben a ménes értékesebb lóállomá­nyát Németországba menekítették. Kisbér ostroma 1945. március 19-én kezdődött és 26-ig tartott. A volt kisbéri ménesgazdaságot 1947-ben Bábolnához csatolták. A megmaradt lóállományt 1947-ben Németországból hazaszállították, és 1948-ban méntelepet alapí­tottak. A versenylótenyésztés 1953-ban indult be újra, de az eredményesen működő ménest 1961-ben megszüntették. Mai kórházát a volt Batthyány kastélyban 1946-ban létesítették. 1949-ben alakult meg a Virágzó Termelőszövetkezet., amely 1987-ben 4074 hektáron gazdálkodott. A Kisbéri Állami Gazdaságot 1962-ben alapították. A 70-es években legjelentősebb ipari üzemei: a Gamma Művek Kisbéri Gyáregysége, Alfa Ipari Szö­vetkezet, Téglagyár, Hengermalom, Műanyag Üzem. 1951-ben létesült a Táncsics Mihály Gimnázium és Kollégium, 1975-ben az Állami Zeneiskola. 1986-ban új 16 tantermes általános iskolát és sportcsarnok épült. 204

Next

/
Oldalképek
Tartalom