Komárom-Esztergom megye településtörténeti kalauza

A TELEPÜLÉSEK LEÍRÁSA ÉS BIBLIOGRÁFIÁJA - KISBÉR

KISBÉR KISBÉR Neve pusztaszemélynév eredetű. Ősidők óta lakott hely, területéről csiszolt kőkori leletek, egy rézcsákány, bronz tőr, a korai vaskorból vasrudacskák, a római korból fibulák, pénzérmék kerültek elő. Okieves említése 1277: Beyr, 1358: Kysbeyr. IV. László király a Beyr (Bér) nevű három falu földjét, amelyen egykor szakács-népek és más hercegi udvarnokok éltek, a hántai prépostságnak adományozta. 1529-ben a törökök felégették a szomszédos Nagybérrel, Kis- és Nagybattyánnal, valamint Ivánkával együtt, de Kisbér már 1531-ben részben újjáépült. A törökidőkben elpusztult. A lakatlan birtokot Enyingi Török István a gesztesi várhoz csatolta. Török Istvántól Balogfalvi Siey János a győri vár lovashadnagya vásárolta meg és telepítette be jobbágyokkal. 1621-ben, amikor a királytól a vásárlásra jóváhagyást kért, a birtokba iktatást Herovits Mátyás fehérvári őrkanonok - régi jogaira hivatkozva - megtámadta. A bíróság előtt peregyezséget kötöttek, amelynek értelmében a telepítés költségeinek fejében Siey 20 évre birtokjogot nyert. A szerződés letelte után 1641-ben Gorufi Ferenc őrkanonok a birtokot visszavette Siey özvegyétől Wragovitz Magdolnától és 1669-ben a győri szemináriumnak (papnevelő intézet, ajándékozta. 1686-ban a Bécs alól visszavonuló török hadak ismét elpusztították a falut, lakói elmenekültek. A Rákóczi szabadságharc alatt 1706. december 23-án és 24-én jelentős ütközet zajlott le Kisbér határában. A lesben álló kurucok, mint Bottyán János generális írja: "ötszáz egynéhány ráczot" vágtak le. 1709-ben a kivonuló kuruc csapatok felégették a falut. 1749-ben Mária Terézia elvette a birtokot a győri szemináriumtól és Tarcs-, Alsó-, Felsővasdinnye-, Battyán-, Ivánka-, Nagybér-, Aka-, Nádasd-, Hántapusztával együtt a francia származású Toussaint József Ferenc bárónak - Ferenc császár kincstárnokának - ajándékozta. Az így kialakult nagybirtok központja Kisbér lett. A bárótól 1755-ben Bélai Horváth József vásárolta meg, akitől kölcsöntartozása fejében 1759-ben gróf Németújvári Batthyány Lajos nádor tulajdonába került. 1760 körül kezdik el építeni barokk stílusú kastélyát. A nádor halála után 1765-ben a birtokot legkisebb fia: Batthyány Tódor (József hercegprímás öccse) örökölte, aki mintagazdasággá fejlesztette. Itt termesztettek hazánkban először dohányt nagyüzemileg. Svájci tehenészete és német juhtenyésztése elsők között volt az országban. Kartonfestő-, majolika-, posztó­és sörfőző üzemisműködött itt. Az 1784-87-es népszámláláskor 206 házban 314 család élt. Népessége 1426 fő. 2 papot, 1 tisztviselőt, 26 polgárt, 65 parasztot, az utóbbi kettő 82 örökösét és 229 zsellért írtak össze. 1797-ben mezővárosi rangot, évi négy nagyvásárra és heti egy piacnapra privilégiumot kapott. A napóleoni háború idején 1809-ben a magyar seregek főhadiszállása egy ideig Kisbéren volt. A 19. század elején Batthyány Antal József az angol kertben színházat, a kastéllyal szemben hatalmas kupolás üvegházat építtetett. Itt fogadta Mária Ludovika császár- és királynét. Halála után a birtokot 1828-ban fiai: Gusztáv és Kázmér grófok örökölték. Kezdetben együtt gazdálkodtak. Gusztáv honosította meg Kisbéren 1830 körül az angol telivér tenyésztést. 1838-ban birtokaikon igazságosan megosztoztak, a kisbéri birtok Kázmér tulajdonába került. 1831-ben a kolerajárvány sok áldozatot szedett. 1848-ban a mezővárosban 2085 ember lakott.. A településen 57 kézműves élt, 29 mesterséget képviselve. 2 orvos, 2 bába és gyógyszertár is működött itt. 1848-ban egy legelőelkülönítési per miatt parasztmegmozdulásra került sor, melyet a kivezényelt kato­naság csillapított le. 1848. december 30-án Perczel Mór csapatainak utóvédje a móri csata előtt itt táborozott. Batthány Kázmér reformpolitikus Kossuth politikáját támogatta. A legválságosabb időkben a Szemere kormány külügyminisztere volt. A szabadságharc bukása után Kossuth-tal Törökországba emigrált. Bir­tokait elkobozták, és császári rendeletre 1853-ban Kisbéren katonai ménest hoztak létre. A szervezést Ritter Ferenc altábornagyra bízták. Ő építtette ma is álló impozáns épületegyüttest. Katonai célú kórháza is ekkoriban létesült. 203

Next

/
Oldalképek
Tartalom