Komárom-Esztergom megye településtörténeti kalauza

A TELEPÜLÉSEK LEÍRÁSA ÉS BIBLIOGRÁFIÁJA - BAJNA

BAJNA Bajnán 1847-ben indult meg a jobbágymegváltás előkészítése. Az esztergomi járásban szinte elsőként - már a 19. század derekán— volt orvosa. 1871-től körjegyzőségi központ. A ma is álló, 1987-ben jelentősen bővített emeletes iskoláját 1874-ben Simor János hercegprímás építtette. Az I. világháborúban 92-en haltak meg a községből. Az 1930-as években csaknem 500 kis- és törpebirtokosa igen jelentős állatállománnyal rendelkezett. Akkori határának (6525 kat. h.) csaknem felét a korszerűen gazdálkodó, nagy erdőségekkel rendelkező uradalom foglalta el. Az 1930-as évektől a lakosság igényét 4 szatócsüzlet és 23 kisiparos látta el. Jelentős az 1873-ban a Kinizsi-család kezébe került szívógázmotoros malom és a 19. század derekán még bányászott "fejér"üveghutákba kerülő-homok. A helyi társadalom aktivitását jelzi, hogy 1897-ben jegyezték be első egyesületét, a könyvtárral is bíró Bajnai Római Katholikus Népkört. Ezt 1925-ben a Levente Egyesület, 1926-ban az Önkéntes Tűzoltó Testület, 1928-ban a Vadásztársaság, 1930-ban a Polgári Lövész Egyesület, 1938-ban a Gazdasági Népház, 1940-ben a Bajna és Környéke Méhészeti Egyesület követte. Népkönyvtárát a 30-as években kapta a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumtól. Ezekben az években már egészségház is működött itt. A községben a II. világháború végén jelentős utcai harcok folytak, melyek 1945. március 21-én értek véget. 28 férfi a fronton, 19 itthon vesztette életét. 1950-ben létesült gépállomása és alakult meg az Alkotmány MgTsz, mely utóbb bekebelezte az epöli szövetkezetet. 1955-ben alakították ki a Bánhalmi-féle házból a kultúrotthont, később a könyvtár s a mozi is helyet kapott benne. 1969-ben felépült az új tanácsháza. Általános iskolája mint körzeti iskola 1962-től az epöli felső tagozatot, 1977-től Epöl újbóli önállósodásáig az alsó tagozatot is befogadta. A második világháború utáni gazdasági fejlődés nyomán (erdészet, tsz és melléküzemei: fúrész- és mészüzem, hantospusztai külszíni széntermelés), új utcasorok nyíltak, "nyári művésztelep" létesült. A község mezőgazdasági jellegét máig megőrizte. Bajna néven és székhellyel, Epöl átcsatolásával 1973. január l-jétől közös tanács alakult. 1984—1988-ig Dorog vonzáskörzetéhez tartozott. 1989-től Epöl önállósult. Lakóinak száma 1990-ben 2047 fő volt, területe 3755 ha. NÉPRAJZ A földrajzi nevek és mondák a hajdani uradalom emlékét őrzik: Nagy istálló, Vásártér, Vágóhíd, Mulató, Gyögyszem-forrás. A hétköznapok tevékenységére emlékeztetnek a Ruhavásártér, a Simító (a sárgításra használt löszt innen szerezték be), a Csilláló (az üveghomokbánya helye) nevek. Ahol a régi vízimalom állt, ezt a területet ma is Malomnak nevezik. A bajnai mondakör elsősorban Sándor Mórichoz, az ördöglovashoz kapcsolódik. Kastély, Őrhegy, Kereszt, Móric út. Név őrzi még Mátyás király, Toldi Miklós (Tógya dúlő), a középkori szerzetesek (Barátok árka, Benczevár), és a törökök (Kis-Tabán, Őreglyuk, ahol a néphit szerint máglyafüsttel fullasztották meg az előlük idemenekülő epölieket és bajnaiakat) jelenlétét. A középkori falvakra a Bercse, Csimai Kálvária és Faluhely dűlő emlékeztet. A temetkezésnél máig alkalmazzák a pandalba, oldalkamrában történő temetést. A községben a 19. században épült uradalmi cselédházakon előfordult a mindkét végén lekontyolt zsúptető. A szőlőhegyen a présházas pincék pincesort alkotnak. Az 1960-as évek elejéig a bajnai asszonyok felismerhetők voltak rövid szoknyáikról és pirospettyes, kontyon viselt fejkendőjükről. 76