Komárom-Esztergom megye településtörténeti kalauza

KÖRNYE

VÉRTESKETHELY NÉPRAJZ Földrajzi nevei a falu történetére (Várhely) és gazdasági életére (Ellető, Disznólegelő, Kavicsbánya) emlékeztetnek. KATOLIKUS, EVANGÉLIKUS, REFORMÁTUS EGYHÁZ A katolikus egyházközség 1724-ben alakult. A templom Mária Magdolna tiszteletére épült. Tornyát 1825-ben emelték. Két mellékoltára és szószéke az elüldözött majki kamalduli szerzetesek templomából való. Anyakönyveit 1945 előtt Császáron, azóta helyben vezetik. Az evangélikus leányegyház 1700-ban alakult. Templomát 1789-ben építették. Anyakönyveit 1700-tól vezetik. A türelmi rendelet után a két protestáns felekezet együttesen választott tanítót, akit közösen (aránylagosan) fizettek. Ma Szák filiája. Lakói a török hódoltság alatt reformátusok voltak. Földvári András Kethelyi prédikátort is a pozsonyi vésztörvényszék elé idézték. Református gyülekezete korábban Császár leányegyházközsége volt. Egytantermes iskolával rendelkeztek. 1856-ban emeltek templomot. A második világháborút követően rövid időre önálló egyházközséggé vált. Anyakönyveit 1788-tól Császáron vezetik. MŰEMLÉKEK Műemlék jellegű épülete a Fellner Jakab által tervezett és 1766-1771 között emelt barokk katolikus templom a 18. század második feléből származó mellékoltárokkal, szószékkel és orgonával. KÉPZŐMŰVÉSZET MAKUCH Mihály grafikusművész 1924-ben született Beregszászon. 1963 óta Komárom-Esztergom megyében él és dolgozik. Makuch Mihály grafikusművész kiállítása. Tata, 1985. Helyőrségi Művelődési Otthon. (Katalógus) BIBLIOGRÁFIA GEOSITS Irén: Szántás-vetés Vérteskethelyen. Kisbér, 197?. 18.1., 6. mell. - Gépirat. - MK. VÉRTESKETHELY község története. Vérteskethely, 1959. 4. 1. - Gépirat. - MK. 394