Komárom-Esztergom megye településtörténeti kalauza

KÖRNYE

TOKOD altárói Bányatisztek és Felügyelők Köre, a Tokod-altárói Bányamunkások Temetkezési Segélyegylete, 1940-ben a Tokod-altárói Kultur- és Sportegyesület, 1941-ben a Magyar Tűzharcos Szövetség helyi csoportja, 1942-ben a Katolikus Leánykörök Szövetségének tokodi fiókja, a Tokodi Katolikus Agrárifjúsági Legényegylet, a "Falu" Magyar Gazda és Földmíves Szövetség tokodi helyi csoportja, a Tokodi Tűzoltó Testület és a Tokod-Üveggyári Sport Club Egyesület. A 30-as években két énekkarát - a Tokod-altárói Vegyeskart és a Tokod-altárói Férfikart - is jegyezték a vármegyei Dalosszövetségben. Bányászénekkara az elmúlt évtizedekben is sok sikert aratott. Első népkönyvtárát 1927-ben kapta a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumtól, a másodikat-amelyik a Tokod-üveggyári Állami Iskolába került - 1937-ben. Gazdasági szervezetei közül jelentős volt a Hitelszövetkezet. A közoktatásban az 1889-ben Tokod-altárón létesített 6 tanerős bányaiskola, a tokodi katolikus ugyancsak 6 tanerős— iskola, majd 1924-től egy állami iskola vett részt. A bánya filmszínházat tartott fenn. Az 1930-as évek végére lakosságának többsége a korábban külterületnek számító bányatelepein élt, így Ótokodbányán, Ujtokodon, Öregakna kolónián. A II. világháború harcai 1945. március 25-én értek véget Tokod területén. Az Aranykalász MgTsz 1959-ben alakult, a 60-as években Bajót és Nagysáp téeszeit is bekebelezte. Melléküzemei tisztes jövedelmet biztosítottak tagságának. 1955-ben jelentősen bővítették üveggyárát 1966-tól opál- és ólomüveget gyártanak. Az 1960-as évek közepéig a lakosság többsége a bányászatból élt, ami napjainkra teljesen viszafejlődött. Tokod jelenleg két településrész együttese: a középkori eredetű falu és Tokod-Üveggyár. Tokod- Altáró 1992-ben önállósult. 1984-től 1988-ig Esztergom vonzáskörzetéhez tartozott. Lakóinak száma 1970-ben 8158 fő, 1990-ben 7186 fő, területe 2044 ha volt. NÉPRAJZ Földrajzi nevei a múltra utalnak: Pap-útja dűlő (erre jött valaha a dorogi pap Tokodra), Malom utca, Falumalom. A községben a présházas pincék pincesorokat alkotnak. Népszokásai közül kiemelkedő a karácsonyi köszöntők köréből való ostyahordás hagyománya. KATOLIKUS, REFORMÁTUS, BAPTISTA EGYHÁZ 1595-től Tokod az esztergomi érseké, aki a középkori romokból templomot építtetett. 1640-1711 között anyaegyház, majd 1924-ig Dorog filiája volt. 1696-ban a káptalané. 1786-ban emeltek új templomot. A 19. század közepén épült a Szentháromság kápolna. 1924-től plébánia. Anyakönyveit 1920-tól őrzik, előtte Dorogon vezették. 1947-ben működő hitbuzgalmi egyesületei: Oltár Egylet, Credo Egyesület, Rózsafüzér Társulat, Jézus Szíve Társulat, Scapulare Egyesület, Mária Congregatio, Szívgárda, Egyházközségi Leánycsoport. A Magyar Általános Kőszénbánya Rt. 1924-ben épített református templomot Tokod-Altárón. 1949-től önálló lelkészséggel bír. Anyakönyveit 1947-től őrzi. 1970-től kezdve Tokod-Altáró lelkésze látja el Tokod-Üveggyár 1972-ben épült kis templomában is a szolgálatot. 386 •r