Komárom-Esztergom megye településtörténeti kalauza

KÖRNYE

TÁRKÁNY lakták, közülük 1208 katolikus, 311 református, 24 zsidó és 15 evangélikus vallású. Ekkor 64 úrbéri telke volt. Szőlővel, erdővel, bő legelővel rendelkezett. Az 1908-as tűzvészben a község nagyobb része leégett. Az első világháborúban mintegy 500 tárkányi vett részt, közülük 140 hősi halált halt. 1924-ben hősi emlékművet állítottak. A község társadalmának aktivitását jelzi, hogy 1928-ban megalakult a Magyar Katholikus Nőegyletek Országos Szövetségének helyi csoportja. Ezt követte 1930-ban az Önkéntes Tűzoltótestület, majd 1949-ben a Vadásztársaság. A második világháború harcai 1945. március 27-én értek véget a falu területén. A Tárkányi Egyetértés Termelőszövetkezet 1959-ben alakult meg. 1987-ben 2493 hektáron gazdálkodott. 1970-ben határának egy részét Bábolnához csatolták, 1977-ben Bábolnával közös tanácsú községgé alakult, 1991-ben lett ismét önálló. Lakossága 1990-ben 1697 fő, területe 6499 hektár volt. NÉPRAJZ Földrajzi nevei őrzik a régi településszerkezet emlékeit: utalnak a régi volt tulajdonosokra. Pusztaszentegyház (a helyi hagyomány szerint a falu régi helye), Oncsa-házak (Dózsa Gy. út.), Szabadosok (az illetményföldek neve), Csepi-földek (régen a csépieké volt). KATOLIKUS, REFORMÁTUS EGYHÁZ A katolikusok 1684 után költöztek a faluba. A katolikus plébánia megszervezése után Saugh pannonhalmi főapát 1734-ben építtetett templomot. Ezt később valószínűleg lebontották, amikor - 1790 táján - újat emeltek. A Szent László király tiszteletére szentelt templomot 1881-82-ben átépítették. Ayakönyveit 1722-től vezetik. Az 1670-es évektől főleg reformátusok települtek ide. A betelepülést követően gyülekezetet alkottak, erre utalnak a szórványosan fennmaradt források, de a vallásüldözés miatt 1722-1787 között egyházuk nem működhetett, templomukat a főapát elvette. Anyakönyveiket 1787 óta őrzik. Irat- és levéltáruk helyben kutatható. Jelenlegi templomuk 1800-ban épült. MŰEMLÉKEK Műemlék jellegű épület a copf stílusú 1775-ben épült római katolikus plébániaház, és az 1790-ben emelt, 1881-82-ben átépített későbarokk katolikus templom. Figyelemre méltó a templom kerítéséhez kapcsolódó kis védőépületben elhelyezett feszület és korpusz. NEVEZETES SZEMÉLYEK SENNYEY László (Tárkány, 1632. május 6. - Nagyszombat, 1702. január 13.) jezsuita szerzetes, egyetemi tanár, történetíró. MÁTUSZ György (Komárom, 1887. január 3. -?) bencés gimnáziumi tanár, plébános Tárkányon. Egyházi író és publicista. 326