Komárom-Esztergom megye településtörténeti kalauza

KÖRNYE

SZOMÓD, SZOMOR A türelmi rendelet kiadása után ismét sövény-templomot építettek. 1796-ban kőtemplomot emeltek. 1889-ben épült a ma is álló templom, eklektikus stílusban. A református temetőben nyugszik Vajda Sámuel református lelkipásztor, Csokonai Lillájának a testvérbátyja. Az egyházközségnek 1718-tól vannak anyakönyvei. Régi iratainak egy része - az 1780-1892 között keletkezettek - a Pápai Református Levéltárban kutathatók. Anyakönyveit 1773-ig Tata I. plébánián, ezt követően helyben vezetik. MŰEMLÉKEK Műemlék jellegű az 1708-ban készült barokk Nepomuki Szent János szobor. Fellner Jakab tervezte a katolikus templomot, mely a barokk jegyében épült 1775-1778 között. Tornyát 1832-ben emelték, berendezése a 18. század végén keletkezett. Ugyancsak műemlék jellegű a Betlehempusztán található, 18401850-es évekből származó erdészház a melléképületekkel. Figyelemre méltó a református templom kertjében álló 1819-ben készült kőkereszt, melyet néhány éve hoztak be az úgynevezett öregtemetőből. BIBLIOGRÁFIA DORNYAY Béla: Szomódi romanizált kelta feliratos kő. Tata, 1926. Englánder ny. 20. 1. HORVÁTH Éva: A mi nyelvjárásunk. Nyelvjárás elemzés tájszógyűjtés alapján. - A szomódi nyelvjárás. Szomód, 1977. 31., 4.1. - Gépirat. - MK. KÁBIK J. Géza: A szomódi római katolikus plébánia története. Tata-Tóváros, 1913. Lindenberg ny. 48. 1. SZOMOR Valószínűleg puszta személynévből keletkezett magyar névadással. A helység nevének eredetét máshol a szomjas, szomjú melléknév - szom- előtagjának származékaként említik. Okleveles említése: 1269: Zumur, 1275: Zamur, 1281: Zumur, 1295: Zomur, 1327: Zumur alakban. A kőkorszak óta lakott hely A róma kor emlékét a Somodorpusztán kiásott római kori kocsi őrzi. (Ma a Nemzeti Múzeumban található.) 1269-ben két falut említenek Szomor mellett. Az egyik Chak (Csák) birtoka, a másik köznemeseké. (Symegh és Simodor v. Somodor.) A török időben mindkét falu elpusztult. Egy 1275-ben kelt oklevél szerint Izabella királynő a szigeti apácáknak adományozta itteni birtokát. Lakosai királyi vincellérek. Később Gyöngyösi Nagy János kapitány tulajdonába került, akitől 1690-ben Pázmándy Gergely vásárolta meg. 1744-ben a Pázmándyak átengedték báró Sándor Mihálynak, az ő tulajdonát képező kömlődi birtokrészek fejében. Az 1720-as összeírás református magyar népességet tüntetett fel. Az új birtokos azonban elüldözte a református vallású magyar jobbágyokat, s helyettük katolikus németeket telepített ide. 1739. április 12-től október 28-ig a faluban 169-en haltak meg pestisben. Az 1784-87-es népszámlálás adatai szerint Sándor báró tulajdona. 97 házban 127 család élt, népessége 660 fő volt. 1 papot, 1 polgárt, 56 parasztot, utóbbi kettő 47 örökösét és 81 zsellért írtak össze. Az 1848-49-es szabadságharc előtt Guyon Richárd hosszabb ideig vendégeskedett Kézdi-Vásárhelyi Imrénél, a község földbirtokosánál. Az első világháborúban 37-en haltak hősi halált. 319