Komárom-Esztergom megye településtörténeti kalauza

KÖRNYE

SZÁKSZEND-SZEND SZEND A nevének alapjául szolgáló Zemd személynév a magyar szem főnévből keletkezett. Okleveles említése: 1421: Zend. Területén a római korból is leletek kerültek elő. Zsigmond király 1435-ben Fancs fia Lászlónak adományozott részbirtokot. 1543-ban a törökök elpusztították. Ezt hitelesíti a 18. században az ingoványban talált harang, amit bizonyára a törökök elől menekülve rejtettek el. 1516-ban Sárközi Ambrus, majd a Bán és az Enyingi Török család szerzett itt birtokot. Utóbbi később az Esterházyak kezére került. 1643 után népesült be református magyarokkal és evangélikus szlovákokkal. A katolikusok a 18. század közepétől telepedtek le itt. Az 1784-1787-es népszámlálás szerint közbirtokosság. 35 házban 85 család élt. Népessége 432 fő. 41 nemest, 5 polgárt, annak 4 örökösét tüntették fel az adatok. 73 zsellért írtak össze, viszont parasztot egyet sem. 1809-ben megszállták a franciák. 1848-ban 1181-en éltek a faluban. 492 evangélikus, 486 katolikus, 178 református és 15 zsidó vallású lakosa volt ekkor. Földje igen jó minőségű. Népe jeleskedett a szarvasmarha- és lótenyésztésben is. 1856. augusztus 30-án iszonyú tűzvészben elhamvadt 66 ház. A 20. század elején jelentős mértékű kivándorlás apasztotta a lélekszámot. Az első világháborúban 171 lakos vett részt, közülük 34 hősi halált halt. Emlékművük 1926-ban készült el. A településen három egyesületet jegyeztek be a két világháború között. 1926-ban a Levente Egyesületet, 1930-ban a Tűzoltóegyletet és a Polgári Lövészegyletet. Az 1930-as években állami elemi iskola látta el a népoktatást. A második világháború harcai 1945. március 19-én értek véget a község területén. A szendi ÚJ Tavasz Termelőszövetkezet 1977-ben egyesült a Száki Új Élettel. Lakossága 1970-ben 1039 fő, 1990-ben 1643 fő (Szákkal együtt), területe 2374 hektár (Szák nélkül). NÉPRAJZ Földrajzi nevei a hajdani birtokviszonyokat is tükrözik: Zsellértag, Pap-földek (egyházi birtok volt), Gyülekezet-tag (a református egyházé volt), Vitéz telkek (az első világháború után vitézi rangot kapott személyek tulajdona volt). KATOLIKUS, EVANGÉLIKUS, REFORMÁTUS EGYHÁZ A középkorban már templomos hely volt. 1543-ban a török elpusztította. A katolikusok a 18. század közepétől költöztek ide. Templomukat Esterházy János építtette Szent József tiszteletére. Anyakönyveit 1772-től vezetik. Evangélikus gyülekezete 1786-ig Szák társgyülekezeteként - ettől kezdődően anyaegyházként működött. 1789-ben már volt külön evangélikus templom is. Jelenlegi temploma 1857-1860 között épült.Az utóbbi időben a szendi lelkész egyben a száki gyülekezet beiktatott lelkésze is. Híres lelkészük volt Gödörházi Gödör József. A református egyházközség meglétéről 1614 óta vannak adatok. Anyakönyveit 1712-től őrzik. Jegyzőkönyvek, régi iratok a lelkészi hivatalban kutathatók. 316