Komárom-Esztergom megye településtörténeti kalauza

KÖRNYE

SÁRISÁP 1946-ban lakóinak 20 %-a áttelepült Csehszlovákiába, Handlova környékére. A szénbányászat csökkenésével a feleslegessé vált munkaerőt a kaolinbánya és a Tsz melléküzemágai foglalkoztatták, a többség ma másutt talál munkát. 1959-ben megalakult az Új Élet MgTsz, amely 1964-ben bekebelezte 5, majd 1971-ben Dömösig bezárólag további települések határait. 1991 elején Esztergom és Pilismarót kivált. Az 1840-ben alapított és 1950-ben megszüntetett téglagyárat a Tsz melléküzemei (pl. Alugrafika) vették birtokukba. 1984-től 1988-ig Dorog vonzáskörzetéhez tartozott. Lakóinak száma 1990-ben 3515 fő volt, területe 1907 ha. 1978-ban a lakosság 16,2 %-a szlovák nemzetiségűnek vallotta magát. NÉPRAJZ Földrajzi nevei magyar és szlovák nyelvűek. Bel- és külterületén utalnak a régi gazdasági élet színhelyére és a tevékenységre, pl. Annavölgyön a Kórháztér, Rampa (Na Rampe), Alagút (Tunel) Kőszénbánya-dűlő, a faluban Kunyhós (löszbevájt "lakások"), Vermes (itt vermelték el valaha a búzát), Molnár-hegy (a hegy alatt működött a malom), Melegforrások (az 1783. évi térkép is jelzi); az Öregárok neve valaha Régi száraz árok. Egyes dűlőkhöz, határrészekhez mondák fűződnek. Öregtó, Ördögtő, Rablótanya, Pokol-völgy. KATOLIKUS EGYHÁZ Plébániája középkori eredetű. Az 1332-1337-es tizedjegyzék Pál nevű plébánosáról tesz említést. A török alatt a plébánia elpusztult. Középkori temploma Szent Imre tiszteletére épült. 1732-ben emelték, fatornyú templomát. A mai 1766-ban készült. 1787-től helyi lelkészség. 1811-től kapta vissza plébániai rangját. A plébániaházat egy 1750-ből származó kocsmából alakították ki. A II. világháború alatt a templom súlyosan megrongálódott, 1964-ben renoválták. Anyakönyveit 1787-től őrzik. Ezt megelőzően Bajna, majd Csolnok filiája volt. 1947-ben működő hitbuzgalmi egyesületei: Katolikus Egylet, Rózsafüzér Társulat, Scapulare Társulat, Jézus Szíve Társulat, Oltár Egylet, Szívgárda, KALÁSZ. Annavölgy kápolnáját 1926-ban egy irodaépületből alakították ki. Sárisáphoz tartozott, 1957-től lett önálló lelkészség. 1974-ben új kápolnát és lelkészlak épült. Az anyakönyveket 1947-től helyben, előtte Sárisápon vezették. MŰEMLÉKEK Műemlék jellegű épülete az 1766-ban épült katolikus barokk templom. Ez évből származó ezüstkelyhe figyelemreméltó műremek, 18. század közepéről származó rokokó főoltára és keresztelőkútja ugyancsak műemlék jellegű. Értékeihez sorolhatjuk még plébániaépületét, valamint a "Pri svaetom N Jáne" feliratú Nepomuki Szent János-szobrot, mely az Öregárok hídját őrzi. E szoborhoz gyakran vezettek körmeneteket. BIBLIOGRÁFIA GURIN Gabriella: Sárisáp gazdasági és kulturális fejlődése a felszabadulástól napjainkig. (Sárisáp), 1973. 43.1. illusztr. - Gépirat. - ET. 308