Komárom-Esztergom megye településtörténeti kalauza

KÖRNYE

PILISMARÓT PILISMARÓT A Marót helynév személynévből keletkezett magyar névadással. E személynév szláv eredetű (Moravec jelentése: morva ember). Más források szerint a helynév előzménye a magyar nyelvemlékbeli "marótmorva" népnév az ógermán Marhold vagy Marolt nevének egyszerű variánsa. Okleveles említése 1138/1329: Maraut. A helynév előtagja a Pilis hegységre utal. Ember az őskortól lakta. A határában 37 helyen előkerült leletek közül a legjelentősebbek a római őrtornyok, tábor, temető és település nyomai (római kori neve Ad Herculem); a Pángor-domb középkori temploma; a Malom-patak mentén (mai Dózsa György út) a középkori (Nagy- vagy Felső-Marót) településének és temetőjének maradványai. Eredetileg királyi és királynéi birtok volt, melyből 1138-ban Il./Vak/ Béla szolgálókat adományozott a dömösi prépostságnak. Egy része 1260-ban királynői adományként a visegrádi Szent András monostor birtokába került, mely később velük együtt a pálosok tulajdona lett. A török időkben (1570) 16 házat írtak össze. A 18. század végétől Marót a nagy kiterjedésű Vallásalap (7482 k.h.) központja, hozzá tartozik Szentlélek, Mogyorós, Csolnok és Kirva. Az 1784-87-es népszámlálás adati szerint birtokosai a pesti pálosok. 187 házban 261 család élt, népessége 1180 fő volt. 1 tisztviselő, 2 polgár, 59 paraszt, utóbbi kettő 52 örököse és 196 zsellér lakta. Határának nagy része hegyes, erdős volt, ezért a gabonatermő földeket irtással növelték. Számos dűlőnév utal erre a tényre. A gyümölcsösök, szilvások már a XVIII. sz. úrbéri irataiban szerepeltek, később a 19. sz. első felében gesztenyéséről vált híressé. A szilvát nagy mennyiségben szállították Pestre lovas kocsival, vagy a dömösi hajóállomásról a kofahajóval. A basaharci rész híres bortermő hely volt már a 19. sz. első felében. Az 1830-as években az 1828 lelket számláló településen mindössze 10 német és hat szlovák ajkú lakost találunk. f A 19. század végén alakult és a második világháborúig működött itt az úgynevezett "István Rt." féle téglagyár. •f- Megélhetésük alapja: a fa, a rőzse /"süge"/ fuvarozása, eladása Pesten, Esztergomban és Dorogon. A két világháború között ez az erdő a M.Kir. Közalapítvány tulajdona volt. Telenként a lakosok résziben irtották a fát, amelyből "fát csináltak", azaz aprófát, rőzsét aprogattak. Társadalmi életének aktivitását jelzi az 1891-ben alakult Önkéntes Tűzoltótestület, az 1911-ben bejegyzett Társaskör, melyet 1912-ben a "Gondviselés" Temetkezési Társulat, 1919-ben a Hangya Szövetkezet, 1926-ban a Levente Egyesület, 1935-ben a Sport Club, és végül 1936-ban a Polgári Lövészegylet követett. Az 1930-as években alakult ki Pilismaróton a Duna "aranypartja": a kitűnő strand sokakat vonzott ide, üdülőtelep is épült a közelében. 1944. december 26-án értek véget a II. világháború harcai a község területén. Az 1950-ben megalakult "Lenin Útja" MgTsz. 500 k.h.-on gazdálkodott, utóbb egyesült Dömössel, Esztergommal, Sárisáppal. 1976 és 1984 között Dömössel közös tanácsa volt. 1984-től 1988-ig Esztergom vonzáskörzetéhez tartozott. Lakóinak száma 1784 fő, területe 1990-ben 4419 k.h., nagy része erdő. NÉPRAJZ Földrajzi neve Vár utca - a római várra utal; Miklós deák-völgy - Mátyás íródeákját, Basaharc - Dobozy hőstettét idézi. A Dobozy-tisztelet rendületlen Pilismaróton, bár a valós történelmi helyszín Pusztamarót. 301