Komárom-Esztergom megye településtörténeti kalauza

KÖRNYE

NYERGESÚJFALU Népkönyvtárát 1927-ben kapta a Vallás és Közoktatásügyi Minisztériumtól. A közművelődést szolgálta Munkásotthona. Szociális intézményei szintén jelentősek voltak. 1920-ban létesült és 1950-ig működött a Szalézi Intézet (és internátus) 1-5. osztályos gimnáziuma, valamint az 1934-től jegyzett római katolikus polgári leányiskola, két óvoda és iparostanonc iskola. A nagy létszámú gyári munkásság mellett a 30-as években 70 kisiparos, köztük több kőfaragó (pl. a Schulhof család) élt a községben. 1941-ben kezdett termelni a Magyar Viscosagyár, amely a hazai műszálgyártás központjává fejlődött. 1945. március 26-án értek véget a második világháború harcai a község területén. 1987-ben önálló zeneiskolája lett, s ekkor avatták fel a Nyergesi János emlékházat is. 1971-ben nagyközségi, majd 1989-től városi rangot kapott. 1984-től 1988-ig Esztergom vonzáskörzetéhez tartozott. Lakóinak száma 1990-ben 7815 fő, területe 3950 hektár volt. NÉPRAJZ A lakosság anyanyelvi összetétele szerint a belterületi részek és dűlőnevek kétnyelvűek (Kálvária-domb - Kalvarienberg). A belterület több elnevezése utal régi és új szerepére (Oncsa-telep, íjásztelep - nevezetesek voltak a nyergesi íjászok), a történeti múltra (Sánc-hegy) és a hozzákapcsolódó mondákra (Kecskekő-, Kádár-domb, a határában a Hajdúugrató és a Barát-kút). KATOLIKUS EGYHÁZ Plébániája középkori eredetű. Az 1332-37-es pápai tizedjegyzék szerint a veszprémi egyházmegye budai főespereséhez tartozott. Az 1647-ben elrendelt plébánia összeírás adatai szerint ekkor már az esztergomi főesperességhez került át. 1700 körül Péliföldszentkereszt, Lábatlan, Piszke, Mogyorós, Karva és Bajót anyaegyháza. Régi templomát rendbehozták. Ezt követően kétszer is leégett. Először Keresztély Ágost állíttatta helyre, majd amikor 1747-ben ismét a lángok martaléka lett, Mária Terézia szorgalmazta újjáépítését. így került kapuja fölé az 1770-es évszám és a királynő címere. Plébániaháza 1779-ben épült. Az új liturgikus teret 1976-ban alakították ki. A szalézi rend 1919-ben telepedett le Nyergesújfalun. Az angolkisasszonyok 1920-32 között, az Isteni Szeretet leányai pedig 1933-1950 között működtek a plébánián. A római katolikus iskola jeles tanáraként tanított itt 1903-1906 között Harmat Artúr zeneszerző. Anyakönyveit 1730-tól vezetik. 1947-ben működő hitbuzgalmi egyesületei: Credo Egyesület, Oltár Egylet, Mária Congregatio, Szívgárda. MŰEMLÉKEK Műemlék jellegű az 1770-1771-ben épült római katolikus barokk templom és 18. századi berendezése. A Sánchegyen 1730-ban (1739) épült barokk kápolna romjai, az 1823-ban készült kőkereszt valamint az 1779-1780-ból származó, 1835-ben átépített barokk stílusú római katolikus plébániaház. KÉPZŐMŰVÉSZEK KERNSTOK Károly festőművész 1873-ban született Budapesten, gyermekkorát Nyergesújfalun töltötte. Később a helyi Iparos Kör elnökeként, a vármegyei törvényhatósági bizottság tagjaként vett részt a közéletben. 1919-ben képzőművészeti szabadiskolát alapított, melyet Kun Béla és Szamuely Tibor is meglátogatott, Ady Endre szintén több alkalommal volt vendége Kernstok Károlynak, aki a Tanácsköztársaság ideje alatt kifejtett tevékenysége miatt néhány esztendei emigrációra kényszerült. 288