Komárom-Esztergom megye településtörténeti kalauza

KOMÁROM - ÉSZAK-KOMÁROM, KOMÁROM (Képzőművészek, írók, költők)

ÉSZAK-KOMÁROM, KOMÁROM SAMARJAY (Samarjai) Károly (Komárom, 1821. ápr. 6. - Pozsony, 1894. ápr. 27.) Költő, ügyvéd Komáromban végezte tanulmányait. Az 1840-es évektől publikálta írásait a divatlapokban. Baráti kapcsolat fűzte Petőfihez. Német és magyar nyelvkönyveket is írt. 1854-től Pozsonyban ügyvéd, 1886-től a pozsonyi Toldy Kör elnöke volt. Művei: Költemények. Buda, 1845. - Dalok az Alföldről. Pest, 1847. Kelet gyöngyei. Pest, 1847. - Szabadság és csata-dalok. Temesvár, 1848. - Az aesthetika fő tárgyai. Komárom, 1853. SIKABONYI Antal (Komárom, 1886. nov. 24. - Budapest, 1948. dec. 29.) Irodalomtörténész, kritikus, könyvtáros Miután a budapesti egyetemen bölcsészdoktori oklevelet szerzett, az Országos Széchenyi Könyvtár , majd a Külügyminisztérium könyvtárosa lett. Kezdetben verseket és novellákat írt, később inkább irodalom- és művészettörténeti munkákat. Szerkesztette a Magyar Bibliofil Szemlét. Jókai szülővárosa címmel könyvet írt Komáromról (Bp. 1925.). Művei: Komjáthy Jenő. Bp. 1909. - Könyvtári kérdésekről. Bp. 1913. - Az alkotó lélek és a háború. Bp. 1918. - Az irodalom és a művészetek hivatásáról. Bp. 1921. - Petőfi és Arany barátsága. Bp. 1923. - Rákosi Jenő, a publicista. Bp. 1930. - Az 1940. évi külpolitikai értékű irodalom. Bp. 1941. SIMÁI Kristóf (Komárom, 1742. nov. 8. - Selmecbánya, 1833. aug. 12.) író, szótáríró, tanár, piarista szerzetes A gimnáziumot szülővárosában végezte, piarista szerzetes lett, 1775-ben Pestre került, Később Kassán, Körmöcbányán és Selmecbányán működött. Többnyire idegen írók - köztük Moliere - műveit dolgozta át. Vígjátékai átmenetet jelentenek az iskoladráma és a világi dráma között. Legtöbbet emlegetett darabja az Igaz-Házi (Kassa, 1790.) Budán az első magyar színielőadáson Kelemen László színtársulata mutatta be. A legnépszerűbb műve a Házi orvosság (1793) volt. Egész életén át gyűjtötte a magyar nyelv adatait. Ennek eredménye a Vég tagokra szedett szótár (I—II. köt., 1809-1810) és a befejezetlenül maradt Gazdag szótár. Irodalom: Ernyei István: Simái Kristóf élete és munkái. Nagybecskerek, 1892. Bayer József: A magyar drámairodalom története. Bp. 1897. Prónai Antal: A piaristák színjátéka Pesten a 18. században. In: A Budapesti Kegyesrendi Főgimnázium értesítője. Bp. 1907. Gáldi László: Régi magyar drámai emlékek. Bp. 1960. SZEKÉR Joákim Alajos (Komárom, 1752. júl. 5. - Kolozsvár, 1810. szept. 26.) író, történetíró A Komáromi Tudós Társaság tagja, a Mindenes Gyűjtemény munkatársa volt. Iskoláit valószínűleg Komáromban kezdte, 1768-tól ferences szerzetes. Nagyszombatban és a budai egyetemen tanult, a szombathelyi gimnáziumban tanított. Itt írta meg történelemkönyvét, az első népszerű magyar történelmet: Magyarok eredete, a régi és mostani magyaroknak nevezetesebb cselekedeteivel együtt (I—II. köt. Pozsony-Komárom, 1791.). 1794-ben kilépett a ferencesektől; tábori lelkész lett, élményeiről könyveket írt. 241