Komárom-Esztergom megye településtörténeti kalauza

KOMÁROM - ÉSZAK-KOMÁROM, KOMÁROM (Képzőművészek, írók, költők)

ÉSZAK-KOMÁROM, KOMÁROM Művei: Arary őszentsége. Komárom, 1912. - Az idegen katona. Kolozsvár, 1922. - A százegyedik. Kolozsvár. 1922. - Bujdosó ének. Kolozsvár. 1925. - Nászrepülés. Kolozsvár. 1927. - Fekete bárány. Kolozsvár. 1930. - A havas balladái. (Műfordítások.) Kolozsvár, 1932 - Egyház a viharban. Bp. 1957. KATONA Mihály (Szatmár, 1764. okt. 9. - Búcs, 1822. máj. 9.) Szakíró, tanár, ref. lelkész A debreceni kollégiumban, majd Frankfurtban, Lipcsében, Jénában tanult. Szellemi kiválóságának híre Komáromba is eljutott, s a komáromi református eklézsia felajánlotta számára a professzori hivatalt. így 1796 szeptemberében az újjáépült főiskola rektora lett. Csokonaival baráti kapcsolatba került. A földrajztudományok terén kifejtett munkásságával országos hírnévre tett szert. 1803-tól haláláig Búcs községben teljesített szolgálatot. Komáromban kinyomtatott könyvei: Búcsúzó prédikáció. (Komárom, 1803.); A föld matematikai leírása a világ alkotmányával együtt. Rajzolatokkal. (Révkomárom, 1814.) KAZINCZY Ferenc (Érsemlyén, 1759. okt. 27. - Széphalom, 1831. aug. 22.) Költő, író, irodalomszervező, a nyelvújítás vezéralakja. A tudós komáromi református lelkész, Péczeli József kritikusa. Helikoni virágok c. műve Pozsonyban és Komáromban jelent meg, 1791-ben. KOMÁROMI CSIPKÉS György (Komárom, 1628. ? - Debrecen, 1678. okt. 6.) Egyházi író, bibliafordító, nyelvtanító, református prédikátor Komáromi és sárospataki tanulmányok és kassai tanárkodás után több évig tanult Utrechtben és 1652-ben Angliában. Hazatérve debreceni teológiai tanár, majd lelkész lett. Nagyszámú latin és magyar nyelvű prédikációját Debrecenben tette közzé. Héber és magyar nyelvtant szerkesztett, és ő írta meg az első magyarországi angol nyelvtant. Kéziratban hátrahagyta a Bibilia teljes fordítását. Ezt halála után Debrecen városa 1718-ban Leidenben kinyomtatta, de a hazahozott példányokat Erdődy Gábor egri püspök a jezsuita cenzúra javaslatára megsemmisítette. A külföldön rekedt példányokat Debrecen városa csak 1789-ben tudta megkapni. (A ritkaságnak számító kiadvány egy példánya a tatabányai megyei könyvtárban megtalálható.) Művei: Hungaria illustrata. Utrecht, 1655. Újra kiadta: Toldy Ferenc: Pest, 1866. - Anglicum Specilegium. Debrecen, 1664. - Bibliafordítás. Leiden, 1718. Irodalom Szimonídesz Lajos: A "debreceni biblia" viszontagságai és elnyomása. = Egyháztörténet, 1945. Berg Pál: Angol hatások a 17. századi irodalmunkban. Bp. 1946. Márkus Mihály: Komáromi Csipkés György. Egyháztörténeti tanulmány. Tata, 1979. 346. 1. - Gépirat. -MK. KULTSÁR István (Komárom, 1760. szept. 16. - Pest, 1828. márc. 30.) író, szerkesztő tanár. 1770-1778-ig szülővárosában tanult. Előbb papi pályára lépett, majd amikor II. József feloszlatta a szerzetes rendeket, a tanári katedrát választotta hivatásul. Tanárkodásának első állomása Komárom volt. 1789-ben Szombathelyre helyezték. 1794-ben szerezte meg és adta ki Mikes Kelemen Törökországi leveleit. Kiadói tevékenysége felbecsülhetetlen értékű. 1799-től 1806-ig a Festetics és a Viczay családnál dolgozott nevelőként, egyúttal ellátta a titkári tisztséget gróf Széchényi Ferenc mellett, aki Csokonai mecénása is volt. Kultsár Széchényi titkáraként kezdett levelezést Csokonaival. 238