Komárom-Esztergom megye településtörténeti kalauza

KOMÁROM - ÉSZAK-KOMÁROM, KOMÁROM (Képzőművészek, írók, költők)

ÉSZAK-KOMÁROM, KOMÁROM 1797. február 14-én érkezett Komáromba Laky Bálint szolgabíró meghívására. Azt remélte, hogy a Péczeli halálával megszűnt Mindenes Gyűjtemény utódjaként megindíthatja a Nyájas Múzsa c. folyóiratot. Szép tervét anyagiak hiányában nem tudta megvalósítani. Kilenc hónapig tarózkodott Komáromban. A Napóleon ellen hadba gyülekezőkhöz lelkesítő ódát írt "A nemes magyarságnak felűlésére" címmel. Ezt a verset Vajda Júlia szavalta 1797. ápr. 26-án, a felkelők zászlóavató ünnepségén. Később ismerkedtek össze. A Gvadányival levelező költőnő, Fábián Julianna ismertette meg Csokonait Juliannval, Csokonai Lilla-verseinek ihletőjével. A költő Az esküvés c. versében már a közös jövőről álmodozik. A Duna nimfája, A fekete pecsét, a Hálaének, a Vénus oltáránál, a Komárom, 1798. február 16. és az Utolsó szerencsétlenség c. verset a Lilla-szerelem egy-egy konkrét komáromi epizódja ihlette. Lillát apja 1798. március 30-án férjhezadta Lévai István dunaalmási kereskedőhöz. Csokonai ekkor elhagyta a várost, de 1802-ben. Itt rendezte sajtó alá "A tavasz" c. munkáját, melyet Kleist nyomán fordított magyarra. Irodalom: Ferenczy Miklós: Csokonai Lillája. (3. kiad.) Dunaalmás, 1989. Ferenczy Miklós: Csokonai Komáromban. Tatabánya, 1973. Ferenczy Miklós: A Lilla-per (2. kiad.) Tatabánya, 1985. Szénássy Zoltán: Új Komáromi Olimpos. Tatabánya, 1987, 46-60.1. Szilágyi Ferenc: Csokonai művei nyomában. Bp. 1981. Vargha Balázs: Csokonai-emlékek. Bp. 1960. Vargha Balázs: Csokonai Vitéz Mihály alkotásai és vallomásai tükrében. Bp. 1974. CSORBA Géza (Ekei, 1849. dec. 17. - Szeghalom, 1908. szept. 16.) Újságíró, lapszerkesztő, ügyvéd Komáromban tanult. 1877-1879-ig, majd 1882 márciusától a 80-as évek végéig Komáromban ügyvédkedett. írt politikai cikkeket a Komárom és a Komárom és Vidéke c. lapokba, ez utóbbinak szerkesztője volt 1883-1884-ben. CZUCZOR Gergely (Andód, 1800. dec. 17. - Pest, 1866. szept. 9.) Költő, nyelvész, tanár, az MTA tagja. 1829 őszétől 1835-ig tanított a komáromi bencés gimnáziumban, s egyben szerkesztette a híres Komáromi Kalendáriumot, amelyben népies verseit is közölte. A Komárom c. lapba is írt Cz. jeggyel, a Honderű című pesti folyóiratban megjelentette színikritikáit a komáromi színházi előadásokról. Sokat tett a város kulturális életének fejlődéséért. A Komáromban eltöltött hat esztendő alatt írta Botond című eposzát (1833), A megvigasztalt atya c. elbeszéléskötetét (1830), Poétái munkáit (1836), egy tanulmányt Hunyadi János viselt dolgai rímmel (1832) és a befejezetlenül maradt Hunyadiász c. eposz első felét (1834). 1835-ben, amikor az MTA titkára lett, Pestre költözött. Művei: Czuczor Gergely poétái munkái. Pest, 1836. - Czuczor Gergely költeményi. Pest, 1858. - Czuczor Gergely összes költői művei. Bp. 1899. - A magyar nyelv szótára I-IV. köt. Irodalom: Bayer Ferenc: Czuczor Gergely élete és költészete. Bp. 1879. Kelemen Károly: Czuczor Gerely életrajza. Pécs, 1880. Koltai Virgil: Czuczor Gergely élete és munkái. Bp. 1885. Irodalomtörténeti kistükör. = Új Forrás, 1988. 6. sz. 95.1. 235